A TK PTI POLTEXT projektje is tagja a mintegy 3 millió eurós támogatást elnyerő nemzetközi konzorciumnak

A TK Politikatudományi Intézetének kutatói is tagjai annak a Bécsi Egyetem vezetésével összeállt konzorciumnak, mely mintegy 3 millió eurós támogatást nyert el a H2020 uniós kutatástámogatási programban.  A 18 rangos európai partnerintézménnyel együttműködésben induló, 3 éves kutatási projekt az OPTED (Observatory for Political Texts in European Democracies) nevet viseli. A nemzetközi kutatási hálózat célja a politikai szövegek elemzéséhez szükséges közös európai infrastruktúra kialakítása.

Tovább

Legfrissebb blogbejegyzések

A V, mint Vírus-generáció születése?

Szabó Andrea
Politikai Viselkedés Osztály

 

 

A koronavírus járvány társadalmi hatásai ma még teljes mértékben kiszámíthatatlanok. Jelen írás arra tesz kísérletet, hogy generációs alapon vizsgálja a témát. A szöveg fő kérdése, hogy formálódhat-e egy új, V, mint Vírus-generáció az éppen zajló folyamatok hatására

Intézeti évértékelő a 2019-es eredményekről

2020. február 25-én tartotta évértékelő rendezvényét a TK Politikatudományi Intézete. A nemzetközi publikációk terén a kiemelkedő 2018-as teljesítmény után 2019-ben is hasonlóan eredményes évet zárt az intézet. Összesen 40 nemzetközi PTI-s publikáció, közöttük 11 impakt faktoros folyóiratcikk született az elmúlt évben az intézet kutatói munkájának köszönhetően. Sebők Miklós, a PTI igazgatója kiemelte, hogy nemcsak a nemzetközi jelenlét mértéke, hanem az írások megjelenési helyének minősége tekintetében is stabilnak mondható az intézet teljesítménye.

A manipuláció szerepe demokráciákban

A manipuláció szerepe demokráciákban

A Lumen kávézóban mutatták be 2020. február 27-én Körösényi András Manipuláció és Demokrácia. Politikaelméleti tanulmányok című kötetét, amely a Gondolat Kiadó gondozásában jelent meg. Az új kiadványról a szerzővel Boda Zsolt (TK PTI) és Enyedi Zsolt (CEU) beszélgetett.

 

A nemzetközi-nemzeti nexus. Gabriel Almond és a politikatudomány egy kiaknázatlan öröksége

Csizmadia Ervin
Politikai Viselkedés Osztály

 

 

Gabriel Almond korszakos személyisége a politikatudománynak, de itthoni recepciója mintha túlságosan is csak a Sidney Verbával közösen írott Civic Culture-re szűkült volna. Pedig Almond nagyon kiterjedt témákban alkotott s ezek közül az egyik különösen érdekes lehet a számunkra. Merthogy foglalkozott a nemzetközi és a nemzeti tényezők sajátos kölcsönhatásával, egészen pontosan azzal, hogy a külső tényezők hogyan hathatnak a belső változásokra. Egy 1989-ben írott tanulmányában számba veszi a politikatudománynak azt a vonalát, amely túlmutat a határokon belüli társadalmi és gazdasági tényezőkön és a változások kapcsán különös hangsúlyt helyez a nemzetközi összefüggésekre. A magyar rendszerváltás harmincadik évfordulóján, Almond dolgozata lehetőséget ad számunkra jó néhány kérdés újragondolására.

 

Válságok és politikai következmények Magyarországon

Pokornyi Zsanett
Kormányzás és Közpolitika Osztály

 

 

A 2007-ben bekövetkező gazdasági válság hatásai vizsgálatának kiterjedt politikai gazdaságtani szakirodalma van. A kapitalizmushoz kapcsolódó elméleti megközelítések és modellek ugyan hagyományosan a fejlett, nyugati gazdaságokra épülnek, a visegrádi országokban végbemenő változások okait és folyamatait feltáró kutatások jelentősen hozzájárulhatnak az európai gazdasági és politikai folyamatok megértéséhez. Annak ellenére ugyanis, hogy a szakirodalom szerint a kelet-közép-európai térség gazdaságai egyazon fejlődési modellel rendelkeznek, eltérő utat választottak a válság kezelésére. Mi húzódik e különbségek mögött? Milyen változások figyelhetők meg az egyes országok esetében? A válságot követően milyen folyamatok látszódnak Magyarországon? Jasper Simons (European University Institute) e kérdéseket járta körül 2019. november 28-án a TK Politikatudományi Intézetében tartott előadásában, melyben a többi visegrádi országgal összehasonlítva mutatta be Magyarországon a válság utáni folyamatokat és azok hatásait.

Igazságos klímapolitika? A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás közpolitikája

Farkas Xénia
Politikai Viselkedés Osztály

 

Az ENSZ 2009-es koppenhágai éghajlat-változási keretegyezmény konferenciáján (COP15) létrejött megállapodás értelmében 2020-ig 100 milliárd dollár éghajlati támogatást kell folyósítani a gazdag adományozó országoktól (donor országok) a szegény (kedvezményezett) országoknak. Vajon az éghajlati segélyek új formája miként viszonyul a hagyományos fejlesztési támogatásokhoz? A leginkább rászorulókhoz kerülnek az alkalmazkodási támogatások? A támogatásokat az adományozók döntései szerint egymástól függetlenül osztják el, vagy a gazdag országok koordinálják hozzájárulásaikat? Kell-e segítenie a gazdagoknak a szegényeket a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban? E heves vitákat kiváltó kérdésekről tartott előadást Florian Weiler 2019. október 17-én a TK Politikatudományi Intézetében.

Pénzügyi paradigmák, közpolitikák, elmaradt és végrehajtott elitcserék

Barczikay Tamás
Kormányzás és Közpolitika Osztály

 

 

Paradigmák fogságában: Elitek és ideológiák a magyar pénzügyi kapitalizmusban címmel jelent meg Sebők Miklós, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézet igazgatójának kötete, melyet 2019. október 10-én mutattak be a TK-ban. A beszélgetésen részt vett Medgyessy Péter, Magyarország volt miniszterelnöke, és Pogátsa Zoltán, a Nyugat-magyarországi Egyetem docense is.

Mire lehet számítani Bolsonarótól?

Máté Ákos
Kormányzás és Közpolitika Osztály

 

 

A TK Politikatudományi Intézetében 2019. szeptember 19-én megtartott előadásában Nuno Morgado mutatta be folyamatban lévő kutatását, amely Jair Bolsonaro brazil elnök beszédeit és interjúit vizsgálja. Az előadás összességében a Bolsonaro retorikája és a tervezett szakpolitikai eszközök közötti kapcsolatokat emelte ki.

Kirakni a hidegháborús puzzle-t

Kovács Beáta
Politikai Viselkedés Osztály

 

 

2019. október 3-án mutatták be Békés Csaba (történész, az MTA doktora, a TK Politikatudományi Intézetének tudományos tanácsadója, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára, a Cold War History Research Center alapító igazgatója), „Enyhülés és emancipáció. Magyarország, a szovjet blokk és a nemzetközi politika, 1944-1991” című, a TK és az Osiris Kiadó együttműködésében megjelent könyvét. A kötetet Boda Zsolt, a TK főigazgatója és Vajda Barnabás történész, a komáromi Selye János Egyetem habilitált docense ismertette.

Legfrissebb hírek

A TK PTI POLTEXT projektje is tagja a mintegy 3 millió eurós támogatást elnyerő nemzetközi konzorciumnak

A TK PTI POLTEXT projektje is tagja a mintegy 3 millió eurós támogatást elnyerő nemzetközi konzorciumnak

A TK PTI POLTEXT projektje is tagja a mintegy 3 millió eurós támogatást elnyerő nemzetközi konzorciumnak

A TK Politikatudományi Intézetének kutatói is tagjai annak a Bécsi Egyetem vezetésével összeállt konzorciumnak, mely mintegy 3 millió eurós támogatást nyert el a H2020 uniós kutatástámogatási programban.  A 18 rangos európai partnerintézménnyel együttműködésben induló, 3 éves kutatási projekt az OPTED (Observatory for Political Texts in European Democracies) nevet viseli. A nemzetközi kutatási hálózat célja a politikai szövegek elemzéséhez szükséges közös európai infrastruktúra kialakítása.

Sajtóvisszhang: Balázs Zoltán adott interjút a Válasz Onlinenak

Sajtóvisszhang: Balázs Zoltán adott interjút a Válasz Onlinenak

"Balázs Zoltán konzervatív politikatudóst, akit a közelmúltban megjelent két könyve (Irányzatok a magyar politikai gondolkodásban, valamint Homérosz napja – Politikáról, morálról, civilizációról) apropóján arra kértünk, fejtse meg a Fidesz eszméit, a kereszténydemokrácia mibenlétét, Greta Thunberg politikai receptjét." Válasz Online

International Journal of Constitutional Law blogjának recenziója a JUDICON kiadványáról

International Journal of Constitutional Law blogjának recenziója a JUDICON kiadványáról

Az egyik vezető jogtudományi folyóirat, az International Journal of Constitutional Law blogja recenziót közölt a Pócza Kálmán szerkesztésében megjelent "Constitutional Politics and the Judiciary: Decision-Making in Central and Eastern Europe " című kötetről. Az írás kiemeli, hogy a könyv segít jobban megérteni azokat a feszültségeket, amelyek az utóbbi években jellemezték az alkotmánybíróságok és a parlamentek viszonyát.