A PTI kutatói vezetik a mintegy egymilliárd forintos európai uniós kutatási pályázatot

Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont vezetésével beadott és 3 millió euró támogatást nyert DEMOS (Democratic Efficacy and the Varieties of Populism in Europe) című H2020-as pályázat és a hároméves kutatási program szakmai vezetője Boda Zsolt, az MTA TK Politikatudományi Intézetének igazgatója. A pályázat kidolgozásában vezető szerepet játszottak a PTI kutatói, Bartha Attila, Farkas Eszter és Szabó Gabriella. A projektben 15 európai partner vesz részt, köztük olyan neves kutatóhelyek, mint az amszterdami, a hamburgi vagy a koppenhágai egyetem. Az európai kutatástámogatási rendszerben csak a legkiválóbb kutatási tervek nyernek támogatást. Az értékelés szempontjai a szakmai kiválóság, a társadalmi hatás, a megvalósítás várható színvonala; az elbírálásban kiemelkedő európai tudósok vesznek részt. A szakmai kiválóság mellett a sikerben kiemelkedő szerepet játszott az MTA TK-ban az elmúlt években az MTA H2020 felkészülést támogató pályázatán elnyert keretből létrehozott pályázattámogatási csoport, amely Schenk Borbála titkárságvezető irányításával összefogta a nemzetközi pályázatírási folyamatot és hozzájárult a menedzsment szempontok magas szintű megjelenítéséhez is (melyre az értékelők maximális pontszámot adtak).

Tovább

Legfrissebb blogbejegyzések

Válságok és politikai következmények Magyarországon

Pokornyi Zsanett
Kormányzás és Közpolitika Osztály

 

 

A 2007-ben bekövetkező gazdasági válság hatásai vizsgálatának kiterjedt politikai gazdaságtani szakirodalma van. A kapitalizmushoz kapcsolódó elméleti megközelítések és modellek ugyan hagyományosan a fejlett, nyugati gazdaságokra épülnek, a visegrádi országokban végbemenő változások okait és folyamatait feltáró kutatások jelentősen hozzájárulhatnak az európai gazdasági és politikai folyamatok megértéséhez. Annak ellenére ugyanis, hogy a szakirodalom szerint a kelet-közép-európai térség gazdaságai egyazon fejlődési modellel rendelkeznek, eltérő utat választottak a válság kezelésére. Mi húzódik e különbségek mögött? Milyen változások figyelhetők meg az egyes országok esetében? A válságot követően milyen folyamatok látszódnak Magyarországon? Jasper Simons (European University Institute) e kérdéseket járta körül 2019. november 28-án a TK Politikatudományi Intézetében tartott előadásában, melyben a többi visegrádi országgal összehasonlítva mutatta be Magyarországon a válság utáni folyamatokat és azok hatásait.

Igazságos klímapolitika? A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás közpolitikája

Farkas Xénia
Politikai Viselkedés Osztály

 

Az ENSZ 2009-es koppenhágai éghajlat-változási keretegyezmény konferenciáján (COP15) létrejött megállapodás értelmében 2020-ig 100 milliárd dollár éghajlati támogatást kell folyósítani a gazdag adományozó országoktól (donor országok) a szegény (kedvezményezett) országoknak. Vajon az éghajlati segélyek új formája miként viszonyul a hagyományos fejlesztési támogatásokhoz? A leginkább rászorulókhoz kerülnek az alkalmazkodási támogatások? A támogatásokat az adományozók döntései szerint egymástól függetlenül osztják el, vagy a gazdag országok koordinálják hozzájárulásaikat? Kell-e segítenie a gazdagoknak a szegényeket a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban? E heves vitákat kiváltó kérdésekről tartott előadást Florian Weiler 2019. október 17-én a TK Politikatudományi Intézetében.

Pénzügyi paradigmák, közpolitikák, elmaradt és végrehajtott elitcserék

Barczikay Tamás
Kormányzás és Közpolitika Osztály

 

 

Paradigmák fogságában: Elitek és ideológiák a magyar pénzügyi kapitalizmusban címmel jelent meg Sebők Miklós, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézet igazgatójának kötete, melyet 2019. október 10-én mutattak be a TK-ban. A beszélgetésen részt vett Medgyessy Péter, Magyarország volt miniszterelnöke, és Pogátsa Zoltán, a Nyugat-magyarországi Egyetem docense is.

Mire lehet számítani Bolsonarótól?

Máté Ákos
Kormányzás és Közpolitika Osztály

 

 

A TK Politikatudományi Intézetében 2019. szeptember 19-én megtartott előadásában Nuno Morgado mutatta be folyamatban lévő kutatását, amely Jair Bolsonaro brazil elnök beszédeit és interjúit vizsgálja. Az előadás összességében a Bolsonaro retorikája és a tervezett szakpolitikai eszközök közötti kapcsolatokat emelte ki.

Kirakni a hidegháborús puzzle-t

Kovács Beáta
Politikai Viselkedés Osztály

 

 

2019. október 3-án mutatták be Békés Csaba (történész, az MTA doktora, a TK Politikatudományi Intézetének tudományos tanácsadója, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára, a Cold War History Research Center alapító igazgatója), „Enyhülés és emancipáció. Magyarország, a szovjet blokk és a nemzetközi politika, 1944-1991” című, a TK és az Osiris Kiadó együttműködésében megjelent könyvét. A kötetet Boda Zsolt, a TK főigazgatója és Vajda Barnabás történész, a komáromi Selye János Egyetem habilitált docense ismertette.

A láthatatlan alkotmány trónfosztása

Laki Gergely
a Kormányzás és Közpolitika osztály kutatási asszisztense

 

 

„A láthatatlan alkotmány trónfosztása avagy a politikai konstitucionalisták győzelme?” címmel tartott előadást a Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetében Stumpf István. A korábbi alkotmánybíró a Parlamenti Szemlében megjelent, „Az Országgyűlés és az Alkotmánybíróság viszonyának változásai 2010-től” című tanulmányát mutatta be a Speaker Series elnevezésű eseménysorozaton. Előadásában az elmúlt évek hazai alkotmányossági és hatalommegosztással kapcsolatos vitáit értelmezte globális kihívásokon keresztül, valamint bemutatta hazánk alkotmányfejlődését a 2010-es kormányváltást követő időszakban.

Mennyire pontosan ítélik meg a politikusok az állampolgárok elvárásait?

Benedek István
Demokrácia- és Politikaelméleti Osztály

 

 

A demokratikus képviselet középpontjában a reszponzivitás áll, amely a népakarat érvényesülését, azaz a közvéleményre való fogékonyságot jelenti a vezetők részéről. Azonban ha létezik megragadható közvélemény (habár már ebben sincs egyetértés), és ha ezt még igyekeznek is figyelembe venni a döntéshozók, akkor is kérdéses, hogy az egyes ügyekben azt miképpen és milyen pontosan érzékelik a politikusok. Ez utóbbi kérdéssel foglalkozik Stefaan A. J. Walgrave, az Antwerpeni Egyetem Politikatudományi Tanszékének professzora, aki az MTA TK PTI-ben mutatta be a kutatása legújabb eredményeit. Az előadás a Comparative Agendas Project kutatóhálózatának 12. nemzetközi konferenciájához kapcsolódott, amely az MTA TK rendezésében került lebonyolításra június 6-a és 8-a között. A konferencia közel száz résztvevője hetvennél is több előadást tartott: a részletes program szerint a friss kutatási eredmények bemutatása mellett két újonnan megjelent könyv bemutatóján is részt vehettek a konferencián megjelentek.

A kártékony polarizáció hatásai a demokráciára

Szántó András
Demokrácia- és Politikaelméleti Osztály

 

 

2019. április 25-én Jennifer McCoy látogatott el a Magyar Tudományos Akadémia Politikatudományi Intézetébe, aki a kártékony polarizáció témájában tartott intézeti előadást. A bemutatott projekt feltételezése, hogy napjainkban a politikát egyre inkább a megosztottságot előmozdító politikusok határozzák meg, akik mind a demokrácia minőségét, mind a politikai közösség integritását aláássák. Példaként Hugo Chávezt említette, akit a „megosztás nagymesterének” nevezett előadásában, hiszen egymást keresztbemetsző, mesterséges törésvonalakat hozott létre a venezuelai társadalomban, amelynek a demokráciára nézve lesújtó következményei voltak. A populista politikusok stratégiáját követve Chávez a társadalmat egymással szembeálló „mi” és „ők” csoportra osztotta. Ez a megosztó stratégia nem értelmezhető csupán a politika terrénumán belül, hiszen továbbmélyítette azokat az immanens társadalmi feszültségeket, amelyekkel a venezuelai népnek már korábban is szembe kellett néznie, s ezzel korlátozta a politikai fejlődés lehetőségét

Hallgatói társadalom és a politika – negyedszer

Május 9-én került sor az MTA TK Politikatudományi Intézetében az Aktív Fiatalok Magyarországon 2019 kutatás eredményeinek sajtónyilvánosság előtti bemutatására. A magyar nappali tagozatos egyetemisták és főiskolai hallgatók körében végzett kérdőíves adatfelvétel negyedik hullámának legfontosabb eredményeit a kutatás vezetője, Szabó Andrea, valamint a kutatócsoport tagjai közül Oross Dániel és Susánszky Pál mutatták be a megjelent újságírók, kutatók, a kutatásban is részt vevő hallgatók és az érdeklődők számára.

Személyközpontú politikai rendszerek – a kremlinológián túl

Molnár Csaba
Kormányzás és Közpolitika Osztály

 

 

A személyközpontú politikai rendszerek működésének elemzése messzire jutott a hidegháborús korszak kremlinológiájától. Ami régen a politikai vezetőkről készült képek elemzését jelentette, annak megfigyelését, hogy kik tűntek el és kik tűntek fel környezetükben, és milyen közel is állnak hozzá, mára korszerű módszerek együttes alkalmazásává vált. Alexander Baturo, az Dublin City University kutatója az új kremlinológia eljárását és eredményeit mutatta be az MTA TK PTI-ben.

Legfrissebb hírek

Sajtóvisszhang: Szalai Erzsébet recenziója Sebők Miklós új könyvéről

Sajtóvisszhang: Szalai Erzsébet recenziója Sebők Miklós új könyvéről

"A közelmúltban két kiemelkedő társadalomtudományi monográfia látott napvilágot – a Napvilág Kiadó gondozásában, és a Társadalomelméleti Műhely kutatási és publikációs programjának keretében. Az egyik Scheiring Gábor Egy demokrácia halála. Az autoriter kapitalizmus és a felhalmozó állam felemelkedése Magyarországon című műve, a másik Sebők Miklós Paradigmák fogságában. Elitek és ideológiák a magyar pénzügyi kapitalizmusban című alkotása. Mindkét mű a magyarországi rendszerváltás óta eltelt harminc év társadalmi folyamatainak döntően politikai gazdaságtani elemzésén nyugszik, tehát fókuszában a gazdasági és politikai hatalmi folyamatok összefüggésrendszere áll. Mindazonáltal tartalmaz komoly társadalom-lélektani aspektusokat is."

Sajtóvisszhang: PTI új kötetéről számolt be az azonali.hu

Sajtóvisszhang: PTI új kötetéről számolt be az azonali.hu

"Itt van Amerika – Az amerikai politika hatása Magyarországon címmel adott ki könyvet az Athenaeum kiadó Sebők Miklós és az Azonnali rendszeres szerzője, Böcskei Balázs szerkesztésében. A kötetben 30 szerző hasonlítja össze a magyar és az amerikai politikát, és a politikához lazán kapcsolódó jelenségeket: a közjogi aspektusokon át a kampánystratégiákon keresztül az elnökök filmes megjelenítéséig hirtelen nem tudok olyan releváns témakört említeni, ami valamelyik fejezetben ne lett volna leírva és összehasonlítva a tengerentúli párjával."