A PTI kutatói vezetik a mintegy egymilliárd forintos európai uniós kutatási pályázatot

Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont vezetésével beadott és 3 millió euró támogatást nyert DEMOS (Democratic Efficacy and the Varieties of Populism in Europe) című H2020-as pályázat és a hároméves kutatási program szakmai vezetője Boda Zsolt, az MTA TK Politikatudományi Intézetének igazgatója. A pályázat kidolgozásában vezető szerepet játszottak a PTI kutatói, Bartha Attila, Farkas Eszter és Szabó Gabriella. A projektben 15 európai partner vesz részt, köztük olyan neves kutatóhelyek, mint az amszterdami, a hamburgi vagy a koppenhágai egyetem. Az európai kutatástámogatási rendszerben csak a legkiválóbb kutatási tervek nyernek támogatást. Az értékelés szempontjai a szakmai kiválóság, a társadalmi hatás, a megvalósítás várható színvonala; az elbírálásban kiemelkedő európai tudósok vesznek részt. A szakmai kiválóság mellett a sikerben kiemelkedő szerepet játszott az MTA TK-ban az elmúlt években az MTA H2020 felkészülést támogató pályázatán elnyert keretből létrehozott pályázattámogatási csoport, amely Schenk Borbála titkárságvezető irányításával összefogta a nemzetközi pályázatírási folyamatot és hozzájárult a menedzsment szempontok magas szintű megjelenítéséhez is (melyre az értékelők maximális pontszámot adtak).

Tovább

Legfrissebb blogbejegyzések

A kártékony polarizáció hatásai a demokráciára

Szántó András
Demokrácia- és Politikaelméleti Osztály

 

 

2019. április 25-én Jennifer McCoy látogatott el a Magyar Tudományos Akadémia Politikatudományi Intézetébe, aki a kártékony polarizáció témájában tartott intézeti előadást. A bemutatott projekt feltételezése, hogy napjainkban a politikát egyre inkább a megosztottságot előmozdító politikusok határozzák meg, akik mind a demokrácia minőségét, mind a politikai közösség integritását aláássák. Példaként Hugo Chávezt említette, akit a „megosztás nagymesterének” nevezett előadásában, hiszen egymást keresztbemetsző, mesterséges törésvonalakat hozott létre a venezuelai társadalomban, amelynek a demokráciára nézve lesújtó következményei voltak. A populista politikusok stratégiáját követve Chávez a társadalmat egymással szembeálló „mi” és „ők” csoportra osztotta. Ez a megosztó stratégia nem értelmezhető csupán a politika terrénumán belül, hiszen továbbmélyítette azokat az immanens társadalmi feszültségeket, amelyekkel a venezuelai népnek már korábban is szembe kellett néznie, s ezzel korlátozta a politikai fejlődés lehetőségét

Hallgatói társadalom és a politika – negyedszer

Május 9-én került sor az MTA TK Politikatudományi Intézetében az Aktív Fiatalok Magyarországon 2019 kutatás eredményeinek sajtónyilvánosság előtti bemutatására. A magyar nappali tagozatos egyetemisták és főiskolai hallgatók körében végzett kérdőíves adatfelvétel negyedik hullámának legfontosabb eredményeit a kutatás vezetője, Szabó Andrea, valamint a kutatócsoport tagjai közül Oross Dániel és Susánszky Pál mutatták be a megjelent újságírók, kutatók, a kutatásban is részt vevő hallgatók és az érdeklődők számára.

Személyközpontú politikai rendszerek – a kremlinológián túl

Molnár Csaba
Kormányzás és Közpolitika Osztály

 

 

A személyközpontú politikai rendszerek működésének elemzése messzire jutott a hidegháborús korszak kremlinológiájától. Ami régen a politikai vezetőkről készült képek elemzését jelentette, annak megfigyelését, hogy kik tűntek el és kik tűntek fel környezetükben, és milyen közel is állnak hozzá, mára korszerű módszerek együttes alkalmazásává vált. Alexander Baturo, az Dublin City University kutatója az új kremlinológia eljárását és eredményeit mutatta be az MTA TK PTI-ben.

Vonzás és taszítás. Új választók a 2018-as választási küzdelemben

Patkós Veronika
Politikai Viselkedés Osztály

 

 

A 2018-as választások előtti domináns elemzői várakozás az volt, hogy a magas részvétel az ellenzéki pártoknak, míg az alacsonyabb részvétel a Fidesz-KDNP-nek fog kedvezni. Ez a várakozás utólag nem bizonyult helyesnek, az eredmények szerint a magas részvételből inkább profitáltak a kormánypártok, mint az ellenzéki pártok. Azok a szavazók, akik 2014-ben nem szavaztak, 2018-ban viszont igen, inkább a jobboldali pártok, ezen belül is elsősorban a kormánypártok felé fordultak.  Ez az újonnan megnyert választói réteg pedig kompenzálta azt a veszteséget, amelyet a kormánypártoktól a ciklus során elfordult választók okoztak a Fidesz-KDNP számára. Ebben a bejegyzésben azt mutatom be, hogy valójában már a kampány kezdetekor világos jelei voltak annak, hogy a korábban nem szavazók bevonódása a kormánypártoknak is kedvezhet, illetve, hogy az új szavazók leginkább a Fidesz és a Jobbik támogatóiként jelennek majd meg. Ezen kívül arra is rávilágítok, hogy bár e két pártot a választók ideológiailag hasonlónak tartják, teljesen különböző társadalmi csoportokban sikerült új választókat megnyerniük.

Domináns pártrendszer: miért ismétlődik Magyarországon?

Csizmadia Ervin
Politikai Viselkedés Osztály

 

 

Magyarországon ismét feltűnt a domináns párt típusa. A jelenség azonban távolról sem új, a történelmi előképek pedig segítenek megérteni azt, hogy a Fidesz-jelenség milyen logikát követ és ismétel meg. A domináns pártok Magyarországon mindig is az geopolitikai helyzetnek megfelelően, a magyar parlamentarizmus sajátosságaihoz illeszkedve, valamint létező társadalmi elvárások mentén alakultak ki és formálták át a pártrendszert.

Legfrissebb hírek

Közpolitikai napirendek, közpolitikai dinamikák – Nemzetközi konferenciát rendezett a PTI

Közpolitikai napirendek, közpolitikai dinamikák – Nemzetközi konferenciát rendezett a PTI

Milyen változásokon mennek keresztül a közpolitikai napirendek? Mely szakpolitikai területek kerülnek előtérbe és miért? Milyen módszertani eszközökkel vizsgálhatók a napirendek átrendeződésének kérdései? E témaköröket járta körül a nemzetközi Comparative Agendas Project (CAP) 2019. június 6-8. között megrendezett éves konferenciája, melynek az az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont volt a házigazdája. A CAP magyar kutatócsoportja által szervezett eseményen 25 ország több mint 90 kutatója mutatta be legfrissebb eredményeit és módszertani újításait.

Az MTA TK ad otthont a 12. éves CAP konferenciának

Az MTA TK ad otthont a 12. éves CAP konferenciának

A Szervezőbizottság nevében (Boda Zsolt MTA TK, Sebők Miklós MTA TK PTI, Rens Vliegenthart  University of Amsterdam, Christoffer Green-Pedersen Aarhus University) örömmel jelentjük be, hogy 2019. június 6-8. között az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjában rendezzük meg a Comparative Agendas Project (CAP) 12. nemzetközi konferenciáját. A konferencia megnyitóján Enyedi Zsolt (Central European University) tart plenáris előadást "The Issue Positions of Populist Parties" címmel. A közpolitikai napirend kérdéseit vizsgáló CAP nemzetközi kutatóhálózat több mint két tucat európai és tengerentúli tagországgal rendelkezik. A CAP éves konferenciája kiemelt fórumot jelent a kutatók számára legfrissebb eredményeik bemutatására, egymás munkáinak megismerésére, ezáltal pedig a CAP minőségének erősítéséhez és a kutatóhálózat növeléséhez. Az idei konferencián 25 ország több, mint 100 kutatója vesz részt.

Új kiadvány: Hibrid rezsimek – A politikatudomány X-aktái

A 2019. június 13. és 17. között 90. alkalommal megrendezésre kerülő Ünnepi Könyvhétre jelenik meg az MTA TK Politikatudományi Intézetének legújabb kötete a Napvilág Kiadó gondozásában. Böcskei Balázs és Szabó Andrea által szerkesztett, „Hibrid rezsimek – A politikatudomány X-aktái” címet viselő kötet 13 szerző 8 tanulmányát tartalmazza

Pályázati felhívás fiatal kutatóknak

Pályázati felhívás fiatal kutatóknak

A Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Főigazgatója pályázatot hirdet fiatal kutatói közalkalmazotti munkakör betöltésére a Politikatudományi intézetébe.

A kutatócsoport bemutatta a kutatássorozat negyedik hullámának friss eredményeit

A kutatócsoport bemutatta a kutatássorozat negyedik hullámának friss eredményeit

2019. május 9-én került sor az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetében az Aktív Fiatalok Magyarországon kutatássorozat legfrissebb, 2019. februári eredményeinek sajtónyilvánosság előtti bemutatására. A kérdőíves adatfelvétel negyedik hullámának legfontosabb eredményeit a kutatás vezetője, Szabó Andrea, valamint a kutatócsoport tagjai közül Oross Dániel és Susánszky Pál mutatták be a megjelent újságírók, kutatók, a kutatásban is részt vevő hallgatók és az érdeklődők számára.

A jogi szövegek ontológiája és hálózatai: logikai és szövegbányászati elemzések

A jogi szövegek ontológiája és hálózatai: logikai és szövegbányászati elemzések

A nemzetközi trendekhez hasonlóan Magyarországon is egyre gyakrabban alkalmazzák a társadalomtudományok terén a szövegbányászati módszereket. Ezek segítségével korábban nem vizsgált jelenségek is megérthetővé válhatnak a kutatók számára. A módszer lényege, hogy a szövegelemző munkákat különböző adatelemző algoritmusok segítik, melyek strukturálatlan szöveges állományokat dolgoznak fel. E kutatási irány hazai tapasztalatait összegezte 2019. április 18-án a MTA TK Politikatudományi (PTI) és Jogtudományi Intézete (JTI), valamint a BME SZKT közös szervezésében megrendezett workshop is, mely a szövegbányászati elemzések jogi területeken betöltött szerepét és jelentőségét boncolgatta. Egy olyan megújuló, intézetek közötti diskurzus létrehozásának reményében ültek össze a kutatók, amelyet a későbbiekben más szereplőkkel kiegészülve is folytatni lehet majd.

Megjelent Valuch Tibor által szerkesztett különszám

Megjelent Valuch Tibor által szerkesztett különszám

Megjelent a Brill Kiadó gondozásában kiadott East-Central-Europe folyóirat 2019/1. száma aminek vendégszerkesztője Valuch Tibor volt. Az általa szerkesztett, "Workers, Labour and Labour History in Modern East Central-Europe" című tematikus összeállítás lengyel, magyar, orosz, cseh eset-tanulmányok segítségével mutatja be a munkásság társadalomtörténeti kutatásának újabb eredményeit.