A PTI kutatói vezetik a mintegy egymilliárd forintos európai uniós kutatási pályázatot

Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont vezetésével beadott és 3 millió euró támogatást nyert DEMOS (Democratic Efficacy and the Varieties of Populism in Europe) című H2020-as pályázat és a hároméves kutatási program szakmai vezetője Boda Zsolt, az MTA TK Politikatudományi Intézetének igazgatója. A pályázat kidolgozásában vezető szerepet játszottak a PTI kutatói, Bartha Attila, Farkas Eszter és Szabó Gabriella. A projektben 15 európai partner vesz részt, köztük olyan neves kutatóhelyek, mint az amszterdami, a hamburgi vagy a koppenhágai egyetem. Az európai kutatástámogatási rendszerben csak a legkiválóbb kutatási tervek nyernek támogatást. Az értékelés szempontjai a szakmai kiválóság, a társadalmi hatás, a megvalósítás várható színvonala; az elbírálásban kiemelkedő európai tudósok vesznek részt. A szakmai kiválóság mellett a sikerben kiemelkedő szerepet játszott az MTA TK-ban az elmúlt években az MTA H2020 felkészülést támogató pályázatán elnyert keretből létrehozott pályázattámogatási csoport, amely Schenk Borbála titkárságvezető irányításával összefogta a nemzetközi pályázatírási folyamatot és hozzájárult a menedzsment szempontok magas szintű megjelenítéséhez is (melyre az értékelők maximális pontszámot adtak).

Tovább

Legfrissebb blogbejegyzések

Vonzás és taszítás. Új választók a 2018-as választási küzdelemben

Patkós Veronika
Politikai Viselkedés Osztály

 

 

A 2018-as választások előtti domináns elemzői várakozás az volt, hogy a magas részvétel az ellenzéki pártoknak, míg az alacsonyabb részvétel a Fidesz-KDNP-nek fog kedvezni. Ez a várakozás utólag nem bizonyult helyesnek, az eredmények szerint a magas részvételből inkább profitáltak a kormánypártok, mint az ellenzéki pártok. Azok a szavazók, akik 2014-ben nem szavaztak, 2018-ban viszont igen, inkább a jobboldali pártok, ezen belül is elsősorban a kormánypártok felé fordultak.  Ez az újonnan megnyert választói réteg pedig kompenzálta azt a veszteséget, amelyet a kormánypártoktól a ciklus során elfordult választók okoztak a Fidesz-KDNP számára. Ebben a bejegyzésben azt mutatom be, hogy valójában már a kampány kezdetekor világos jelei voltak annak, hogy a korábban nem szavazók bevonódása a kormánypártoknak is kedvezhet, illetve, hogy az új szavazók leginkább a Fidesz és a Jobbik támogatóiként jelennek majd meg. Ezen kívül arra is rávilágítok, hogy bár e két pártot a választók ideológiailag hasonlónak tartják, teljesen különböző társadalmi csoportokban sikerült új választókat megnyerniük.

Domináns pártrendszer: miért ismétlődik Magyarországon?

Csizmadia Ervin
Politikai Viselkedés Osztály

 

 

Magyarországon ismét feltűnt a domináns párt típusa. A jelenség azonban távolról sem új, a történelmi előképek pedig segítenek megérteni azt, hogy a Fidesz-jelenség milyen logikát követ és ismétel meg. A domináns pártok Magyarországon mindig is az geopolitikai helyzetnek megfelelően, a magyar parlamentarizmus sajátosságaihoz illeszkedve, valamint létező társadalmi elvárások mentén alakultak ki és formálták át a pártrendszert.

Facebook, Instagram és Twitter a 2018-as országgyűlési választások kampányában

Farkas Xénia
Politikai Viselkedés Osztály

 

 

Bene Márton
Politikai Viselkedés Osztály
 

 

Mely politikai szereplők és milyen hatékonysággal használták a közösségi médiát a 2018-as választási kampányban? Kik posztolnak a legtöbbet? Kik a legpasszívabbak a Facebookon? Kinek a posztjait osztják meg, és kinek a tartalmaihoz szólnak hozzá a legtöbben? A húsvéti sonkakészítés rejtelmei vagy a közpolitikai tartalmak érdekesebbek? Milyen képeket osztanak meg a politikusok az Instagramon? Ki használja a Twittert? Ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat bejegyzésünkben.

Permanens válsághangulat: a migráció jelentősége a magyar és az európai közvéleményben

Bíró-Nagy András
Kormányzás és Közpolitika Osztály

 

 

A migráció minden kétséget kizáróan a 2014–2018-as parlamenti ciklus kulcstémája volt a magyar politikában. Az alábbi írás azt vizsgálja, hogy miként alakult a migráció témájának jelentősége a magyar és az európai közvéleményben, egyben választ adva arra a kérdésre, hogy a magyar kormány tematizálási kísérletének hatása mennyire tekinthető kiugrónak európai összehasonlításban.

Van programja 2018. április 8-ra?

Dobos Gábor
Demokrácia- és Politikaelméleti Osztály

 

 

A 2018-as országgyűlési választás aligha a választási programokról és a pártok által tett ígéretekről szólt. A választási ígéretek mandátumelméleti alapú elemzése mégis sokat elárul a pártok kampányáról, közpolitikai beállítottságáról és stratégiájáról. Az alábbi írás azt vizsgálja, hogy a pártok mennyi vállalást tettek és ezek a szakpolitikai területek milyen széles körét érintették.

Napirendek és kormányzás Magyarországon

Pokornyi Zsanett
Kormányzás és Közpolitika Osztály

 

 

Miért és miért pont akkor születnek meg adott kormányzati vagy parlamenti döntések? Hogyan kerül egy-egy szakpolitikai ügy előtérbe? Mi a napirendek szerepe a magyar politika döntéseiben? A Boda Zsolt és Sebők Miklós által szerkesztett, frissen megjelent könyv, "A magyar közpolitikai napirend: Elméleti alapok, empirikus eredmények" valamint annak hátterét adó Hungarian Comparative Agendas Project (CAP) kutatócsoport munkája révén ilyen és ehhez hasonló kérdésekbe nyerhetünk betekintést.

Karizma és kultúra

Darabos Ádám
gyakornok 
Demokrácia- és Politikaelmélet Osztály

 

Mitől válik egy politikai vezető karizmatikussá? A kutatók egy része szerint az egyéni, személyes képességek tesznek bizonyos politikusokat kivételessé. Mások a környezeti adottságokra, válságokra vezetik vissza azt, hogy miért tekint a nép bizonyos politikai vezetőkre különleges képességekkel bírónak. Philip Smith szociológus szerint mindkét szempontot érdemes figyelembe venni, azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy a politikai vezető csak akkor tudja karizmatikus képességeit alátámasztani, hogyha az adott közösség kultúrájához igazodva egy sajátos megváltásnarratívát alakít ki. Smith erre a gondolatra alapozva egy elméletet dolgozott ki, majd három karizmatikus politikai vezető (Adolf Hitler, Winston Churchill és Martin Luther King) példájával kívánta bizonyítani annak alkalmazhatóságát. A következőkben Smith „Culture and Charisma: An Outline of a Theory című tanulmányának főbb megállapításait mutatom be röviden, majd módszerének használhatóságával kapcsolatosan fogalmazom meg aggályaimat.

Politikai kommunikáció képekben: társadalomszemiotika és vizualitás

 

Farkas Xénia
Politikai Viselkedés Osztály

 

 

Manapság a szöveges tartalmak mellett egyre jobban figyelünk a politika látványára is: a plakátok, reklámok és felugró ablakok az életünk elkerülhetetlen részévé váltak.  A vizualitás a beszédekhez és írott anyagokhoz hasonlatosan jelentésekben gazdag. A politikai kommunikáció vizsgálatát tehát ki kell terjesztenünk a videókra, fényképekre, plakátokra.

Legfrissebb hírek

Gazsó Ferenc díjat kapott Susánszky Pál

Gazsó Ferenc díjat kapott Susánszky Pál

A Gazsó Ferenc Társadalomtudományi Társaság ifjúsági pályázatán Susánszky Pál „A politikai
részvétel egyenlőtlenségei Európában” című pályamunkájával elnyerte a Gazsó Ferenc
Emlékdíjat. Gratulálunk!

Balázs Zoltán megkapta az MTA doktori címet

Balázs Zoltán megkapta az MTA doktori címet

Az MTA Doktori Tanácsa október 25-én Balázs Zoltán tudományos főmunkatársunk részére "A hatalmi ágak elválasztásának elve. A klasszikus felfogás védelme" című értekezésének sikeres megvédése után a 'MTA doktora" címet megítélte. 

Gratulálunk!

Műhelyvita a magyar jogalkotás minőségéről készülő kötetről

A Sebők Miklós, Gajduschek György és Molnár Csaba szerkesztésében készülő, a magyar jogalkotás minőségét a rendszerváltás óta eltelt időszakra vonatkozólag interdiszciplináris módon, jogtudományi és társadalomtudományi megközelítéseket egyaránt alkalmazva elemző kötet kéziratának vitájára került sor a Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetében.