A TK PTI POLTEXT projektje is tagja a mintegy 3 millió eurós támogatást elnyerő nemzetközi konzorciumnak

A TK Politikatudományi Intézetének kutatói is tagjai annak a Bécsi Egyetem vezetésével összeállt konzorciumnak, mely mintegy 3 millió eurós támogatást nyert el a H2020 uniós kutatástámogatási programban.  A 18 rangos európai partnerintézménnyel együttműködésben induló, 3 éves kutatási projekt az OPTED (Observatory for Political Texts in European Democracies) nevet viseli. A nemzetközi kutatási hálózat célja a politikai szövegek elemzéséhez szükséges közös európai infrastruktúra kialakítása.

Tovább

Legfrissebb blogbejegyzések

Kirakni a hidegháborús puzzle-t

Kovács Beáta
Politikai Viselkedés Osztály

 

 

2019. október 3-án mutatták be Békés Csaba (történész, az MTA doktora, a TK Politikatudományi Intézetének tudományos tanácsadója, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára, a Cold War History Research Center alapító igazgatója), „Enyhülés és emancipáció. Magyarország, a szovjet blokk és a nemzetközi politika, 1944-1991” című, a TK és az Osiris Kiadó együttműködésében megjelent könyvét. A kötetet Boda Zsolt, a TK főigazgatója és Vajda Barnabás történész, a komáromi Selye János Egyetem habilitált docense ismertette.

A láthatatlan alkotmány trónfosztása

Laki Gergely
a Kormányzás és Közpolitika osztály kutatási asszisztense

 

 

„A láthatatlan alkotmány trónfosztása avagy a politikai konstitucionalisták győzelme?” címmel tartott előadást a Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetében Stumpf István. A korábbi alkotmánybíró a Parlamenti Szemlében megjelent, „Az Országgyűlés és az Alkotmánybíróság viszonyának változásai 2010-től” című tanulmányát mutatta be a Speaker Series elnevezésű eseménysorozaton. Előadásában az elmúlt évek hazai alkotmányossági és hatalommegosztással kapcsolatos vitáit értelmezte globális kihívásokon keresztül, valamint bemutatta hazánk alkotmányfejlődését a 2010-es kormányváltást követő időszakban.

Mennyire pontosan ítélik meg a politikusok az állampolgárok elvárásait?

Benedek István
Demokrácia- és Politikaelméleti Osztály

 

 

A demokratikus képviselet középpontjában a reszponzivitás áll, amely a népakarat érvényesülését, azaz a közvéleményre való fogékonyságot jelenti a vezetők részéről. Azonban ha létezik megragadható közvélemény (habár már ebben sincs egyetértés), és ha ezt még igyekeznek is figyelembe venni a döntéshozók, akkor is kérdéses, hogy az egyes ügyekben azt miképpen és milyen pontosan érzékelik a politikusok. Ez utóbbi kérdéssel foglalkozik Stefaan A. J. Walgrave, az Antwerpeni Egyetem Politikatudományi Tanszékének professzora, aki az MTA TK PTI-ben mutatta be a kutatása legújabb eredményeit. Az előadás a Comparative Agendas Project kutatóhálózatának 12. nemzetközi konferenciájához kapcsolódott, amely az MTA TK rendezésében került lebonyolításra június 6-a és 8-a között. A konferencia közel száz résztvevője hetvennél is több előadást tartott: a részletes program szerint a friss kutatási eredmények bemutatása mellett két újonnan megjelent könyv bemutatóján is részt vehettek a konferencián megjelentek.

A kártékony polarizáció hatásai a demokráciára

Szántó András
Demokrácia- és Politikaelméleti Osztály

 

 

2019. április 25-én Jennifer McCoy látogatott el a Magyar Tudományos Akadémia Politikatudományi Intézetébe, aki a kártékony polarizáció témájában tartott intézeti előadást. A bemutatott projekt feltételezése, hogy napjainkban a politikát egyre inkább a megosztottságot előmozdító politikusok határozzák meg, akik mind a demokrácia minőségét, mind a politikai közösség integritását aláássák. Példaként Hugo Chávezt említette, akit a „megosztás nagymesterének” nevezett előadásában, hiszen egymást keresztbemetsző, mesterséges törésvonalakat hozott létre a venezuelai társadalomban, amelynek a demokráciára nézve lesújtó következményei voltak. A populista politikusok stratégiáját követve Chávez a társadalmat egymással szembeálló „mi” és „ők” csoportra osztotta. Ez a megosztó stratégia nem értelmezhető csupán a politika terrénumán belül, hiszen továbbmélyítette azokat az immanens társadalmi feszültségeket, amelyekkel a venezuelai népnek már korábban is szembe kellett néznie, s ezzel korlátozta a politikai fejlődés lehetőségét

Hallgatói társadalom és a politika – negyedszer

Május 9-én került sor az MTA TK Politikatudományi Intézetében az Aktív Fiatalok Magyarországon 2019 kutatás eredményeinek sajtónyilvánosság előtti bemutatására. A magyar nappali tagozatos egyetemisták és főiskolai hallgatók körében végzett kérdőíves adatfelvétel negyedik hullámának legfontosabb eredményeit a kutatás vezetője, Szabó Andrea, valamint a kutatócsoport tagjai közül Oross Dániel és Susánszky Pál mutatták be a megjelent újságírók, kutatók, a kutatásban is részt vevő hallgatók és az érdeklődők számára.

Személyközpontú politikai rendszerek – a kremlinológián túl

Molnár Csaba
Kormányzás és Közpolitika Osztály

 

 

A személyközpontú politikai rendszerek működésének elemzése messzire jutott a hidegháborús korszak kremlinológiájától. Ami régen a politikai vezetőkről készült képek elemzését jelentette, annak megfigyelését, hogy kik tűntek el és kik tűntek fel környezetükben, és milyen közel is állnak hozzá, mára korszerű módszerek együttes alkalmazásává vált. Alexander Baturo, az Dublin City University kutatója az új kremlinológia eljárását és eredményeit mutatta be az MTA TK PTI-ben.

Vonzás és taszítás. Új választók a 2018-as választási küzdelemben

Patkós Veronika
Politikai Viselkedés Osztály

 

 

A 2018-as választások előtti domináns elemzői várakozás az volt, hogy a magas részvétel az ellenzéki pártoknak, míg az alacsonyabb részvétel a Fidesz-KDNP-nek fog kedvezni. Ez a várakozás utólag nem bizonyult helyesnek, az eredmények szerint a magas részvételből inkább profitáltak a kormánypártok, mint az ellenzéki pártok. Azok a szavazók, akik 2014-ben nem szavaztak, 2018-ban viszont igen, inkább a jobboldali pártok, ezen belül is elsősorban a kormánypártok felé fordultak.  Ez az újonnan megnyert választói réteg pedig kompenzálta azt a veszteséget, amelyet a kormánypártoktól a ciklus során elfordult választók okoztak a Fidesz-KDNP számára. Ebben a bejegyzésben azt mutatom be, hogy valójában már a kampány kezdetekor világos jelei voltak annak, hogy a korábban nem szavazók bevonódása a kormánypártoknak is kedvezhet, illetve, hogy az új szavazók leginkább a Fidesz és a Jobbik támogatóiként jelennek majd meg. Ezen kívül arra is rávilágítok, hogy bár e két pártot a választók ideológiailag hasonlónak tartják, teljesen különböző társadalmi csoportokban sikerült új választókat megnyerniük.

Domináns pártrendszer: miért ismétlődik Magyarországon?

Csizmadia Ervin
Politikai Viselkedés Osztály

 

 

Magyarországon ismét feltűnt a domináns párt típusa. A jelenség azonban távolról sem új, a történelmi előképek pedig segítenek megérteni azt, hogy a Fidesz-jelenség milyen logikát követ és ismétel meg. A domináns pártok Magyarországon mindig is az geopolitikai helyzetnek megfelelően, a magyar parlamentarizmus sajátosságaihoz illeszkedve, valamint létező társadalmi elvárások mentén alakultak ki és formálták át a pártrendszert.

Facebook, Instagram és Twitter a 2018-as országgyűlési választások kampányában

Farkas Xénia
Politikai Viselkedés Osztály

 

 

Bene Márton
Politikai Viselkedés Osztály
 

 

Mely politikai szereplők és milyen hatékonysággal használták a közösségi médiát a 2018-as választási kampányban? Kik posztolnak a legtöbbet? Kik a legpasszívabbak a Facebookon? Kinek a posztjait osztják meg, és kinek a tartalmaihoz szólnak hozzá a legtöbben? A húsvéti sonkakészítés rejtelmei vagy a közpolitikai tartalmak érdekesebbek? Milyen képeket osztanak meg a politikusok az Instagramon? Ki használja a Twittert? Ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat bejegyzésünkben.

Permanens válsághangulat: a migráció jelentősége a magyar és az európai közvéleményben

Bíró-Nagy András
Kormányzás és Közpolitika Osztály

 

 

A migráció minden kétséget kizáróan a 2014–2018-as parlamenti ciklus kulcstémája volt a magyar politikában. Az alábbi írás azt vizsgálja, hogy miként alakult a migráció témájának jelentősége a magyar és az európai közvéleményben, egyben választ adva arra a kérdésre, hogy a magyar kormány tematizálási kísérletének hatása mennyire tekinthető kiugrónak európai összehasonlításban.

Legfrissebb hírek

Sajtóvisszhang: Stumpf István adott interjút a Képmás Magazinnak

Sajtóvisszhang: Stumpf István adott interjút a Képmás Magazinnak

"Az egészséges patriotizmust már egészen fiatalon, Sárospatakon magába szívta, és a hazaszerető szellemiség egész munkásságát végigkísérte. Szakkollégiumi igazgatóként, jogászként, politológusként, szociológusként komoly szerepet vállalt annak a rendszerváltó generációnak a kinevelésében, amelyik kompromisszumok megkötése nélkül törekedett céljai megvalósítására, a pártállami uralom megdöntésére. Szerinte a rendszerváltás időszakát az ádáz politikai csatározások és a felfokozott érzelmek uralták, s bár a pártpolitikai életnek nem kívánt aktív részese lenni, a kancelláriaminiszterként végzett munkára jó szívvel emlékszik vissza. Stumpf István volt alkotmánybíróval beszélgettünk a rendszerváltás pezsgő időszakáról, közéleti harcokról, szellemi műhelyekről, a civil társadalom erejéről és Bibó István filozófiájáról, amely még ma is érvényes."

Sajtóvisszhang: Tóth András a TK podcastjában

Sajtóvisszhang: Tóth András a TK podcastjában

Milyen értelemben tekinthető sikeresnek a járványkezelés Spanyolországban? Hogyan hat a spanyol politikai kultúrára a krízishelyzet: a vetélkedés vagy az együttműködés kerül az előtérbe? Hogyan és milyen mértékben változtatja meg a spanyol uniós politika preferenciáit az egyre szélesebb rétegeket érintő gazdasági válság? Miben más a járvány kezelése Magyarországon és Spanyolországban? Ezeket és hasonló, a magyar médiában kevéssé vizsgált kérdéseket jártunk körül a Tóth Andrással készült beszélgetésben.

Új kiadvány - Körösény András, Illés Gábor, Gyulai Attila: The Orbán Regime

Új kiadvány - Körösény András, Illés Gábor, Gyulai Attila: The Orbán Regime

Megjelent körösényi András, Illés Gábor és Gyulai Attila "The Orbán Regime: Plebiscitary Leader Democracy in the Making" című kötete a Routledge kiadó gondozásában. Hogyan működik az Orbán-rezsim? Hogyan alakította át a magyar politika karakterét, és mi tartja fenn immár egy évtizede? Meghaladva a demokráciáról kontra diktatúráról, a populizmusról és a hibrid rezsimekről szóló vitát, ilyen kérdésekről írtak könyvet a PTI kutatói, Körösényi András, Illés Gábor és Gyulai Attila.