A TK PTI POLTEXT projektje is tagja a mintegy 3 millió eurós támogatást elnyerő nemzetközi konzorciumnak

A TK Politikatudományi Intézetének kutatói is tagjai annak a Bécsi Egyetem vezetésével összeállt konzorciumnak, mely mintegy 3 millió eurós támogatást nyert el a H2020 uniós kutatástámogatási programban.  A 18 rangos európai partnerintézménnyel együttműködésben induló, 3 éves kutatási projekt az OPTED (Observatory for Political Texts in European Democracies) nevet viseli. A nemzetközi kutatási hálózat célja a politikai szövegek elemzéséhez szükséges közös európai infrastruktúra kialakítása.

Tovább

Legfrissebb blogbejegyzések

Napirendek és kormányzás Magyarországon

Pokornyi Zsanett
Kormányzás és Közpolitika Osztály

 

 

Miért és miért pont akkor születnek meg adott kormányzati vagy parlamenti döntések? Hogyan kerül egy-egy szakpolitikai ügy előtérbe? Mi a napirendek szerepe a magyar politika döntéseiben? A Boda Zsolt és Sebők Miklós által szerkesztett, frissen megjelent könyv, "A magyar közpolitikai napirend: Elméleti alapok, empirikus eredmények" valamint annak hátterét adó Hungarian Comparative Agendas Project (CAP) kutatócsoport munkája révén ilyen és ehhez hasonló kérdésekbe nyerhetünk betekintést.

Karizma és kultúra

Darabos Ádám
gyakornok 
Demokrácia- és Politikaelmélet Osztály

 

Mitől válik egy politikai vezető karizmatikussá? A kutatók egy része szerint az egyéni, személyes képességek tesznek bizonyos politikusokat kivételessé. Mások a környezeti adottságokra, válságokra vezetik vissza azt, hogy miért tekint a nép bizonyos politikai vezetőkre különleges képességekkel bírónak. Philip Smith szociológus szerint mindkét szempontot érdemes figyelembe venni, azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy a politikai vezető csak akkor tudja karizmatikus képességeit alátámasztani, hogyha az adott közösség kultúrájához igazodva egy sajátos megváltásnarratívát alakít ki. Smith erre a gondolatra alapozva egy elméletet dolgozott ki, majd három karizmatikus politikai vezető (Adolf Hitler, Winston Churchill és Martin Luther King) példájával kívánta bizonyítani annak alkalmazhatóságát. A következőkben Smith „Culture and Charisma: An Outline of a Theory című tanulmányának főbb megállapításait mutatom be röviden, majd módszerének használhatóságával kapcsolatosan fogalmazom meg aggályaimat.

Politikai kommunikáció képekben: társadalomszemiotika és vizualitás

 

Farkas Xénia
Politikai Viselkedés Osztály

 

 

Manapság a szöveges tartalmak mellett egyre jobban figyelünk a politika látványára is: a plakátok, reklámok és felugró ablakok az életünk elkerülhetetlen részévé váltak.  A vizualitás a beszédekhez és írott anyagokhoz hasonlatosan jelentésekben gazdag. A politikai kommunikáció vizsgálatát tehát ki kell terjesztenünk a videókra, fényképekre, plakátokra.

Piszkos kezek a politikában?

Szűcs Zoltán Gábor
Demokrácia- és Politikaelméleti Osztály

 

 

Rossznak kell-e lennünk a politikai sikerért? Szentesíti-e a cél az eszközöket a politikában? A közhiedelemmel ellentétben a politikai realistákat nem csak a „piszkos kezek dilemmája” érdekli, amikor erkölcs és politika viszonyával foglalkoznak. S ha mi magunk is szeretnénk jobban megérteni azokat az erkölcsi kihívásokat, amelyekkel a politikában elkerülhetetlenül szembesülünk, érdemes odafigyelni arra, amit a realisták valójában mondanak.

Széthúzás vagy lojalitás? Pártkohézió az Európai Parlamentben

Bíró-Nagy András
Kormányzás és Közpolitika Osztály

 

 

A közép-európai országok már csaknem 15 éve az Európai Unió tagjai, az Európai Parlamentbe delegált képviselőik tevékenységéről mégis igen korlátozott a közvélemény tájékozottsága, és a témáról rendelkezésre álló akadémiai tudás is. Ebből következően nem meglepő, hogy széles körben elterjedt az a mítosz, miszerint a keleti bővítés után az új tagállamok több nacionalizmust és széthúzást vittek be az európai politikába, gyengítve az EU kohézióját. Az alábbiakban a régiónkból egyszerre csatlakozott öt ország (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia, Szlovénia) példáján, az első két teljes ciklus (2004-2014) szavazási jegyzőkönyvei alapján cáfolom ezt a legendát.

Az elszámoltatás nyomában. Létezik-e a képviselők személyes elszámoltatása Európában?

Papp Zsófia
Politikai Viselkedés Osztály

 

 

A demokráciák többségében nemcsak pártok, hanem egyéni képviselőjelöltek közül is választhatunk. Felmerül a kérdés: mit tudnak tenni a parlamenti képviselők, hogy újra elnyerjék szavazatunkat? Vajon a szorgalmas képviselők nagyobb eséllyel maradnak politikában? Milyen feltételek mellett teljesül a képviselők elszámoltatása Európában? Az alábbi posztban ezekre keressük a választ.

Egy 60-as évekbeli pártelméleti kötet mai tanulságai

Csizmadia Ervin
Politikai Viselkedés Osztály

 

 

Ma, amikor sokan temetik a pártokat, mások pedig ugyanezt teszik a pártokat temető kritikusokkal, talán nem érdektelen fellapoznunk a maga korában (az 1960-as évek közepén) klasszikus és úttörő könyvet: a Joseph LaPalombara és Myron Weiner szerkesztette Political Parties and Political Development című kötetet. Még politológusok is ritkán nyúlnak vissza ilyen régi szövegekhez, nemhogy a politikára csak madártávlatból figyelő olvasók. Én éppen azért teszem, mert ez a kötet ma is él, s adódnak belőle mai tanulságok.

Deadly Justice – Frank Baumgartner előadása a Politikatudományi Intézetben

Deadly Justice – Frank Baumgartner előadása a Politikatudományi Intézetben

2017. szeptember 28-án Frank Baumgartner (University of North Carolina) két témáról tartott előadást a PTI-ben. Az első előadásában a Comparative Agendas Project című nemzetközi kutatásról beszélt. A második prezentációjában, melynek videóváltozatát most közöljük, a nemrégiben megjelent Deadly Justice: A Statistical Portrait of the Death Penalty című könyvéről beszélt. Munkatársaival az Egyesült Államokban halálbüntetést kiszabó ítéleteit vizsgálták szociológia szempontból. A negyven évet felölelő adatbázist statisztikai módszerekkel elemezték, mégpedig azért, hogy az amerikai büntetőpolitika deklarált céljait és működését egybevessék. Az előadás összefoglalja a kutatás főbb megállapításait, melyek a halálbüntetés mai amerikai gyakorlatának kritikájaként olvashatók. Frank az intézetünkben működő Comparative Agendas Projekt (CAP) meghívására érkezett Magyarországra.

Legfrissebb hírek

Alkotói pályázat (2020)

A TK Politikatudományi Intézet publikációs pályázatot ír ki BA, MA, illetve PhD képzésre beiratkozott felsőoktatási hallgatók részére politikatudományi vagy társterületeken végzett tudományos munka és ennek magyar nyelvű publikációjának támogatására. 

Sajtóvisszhang: Bogár László a Magyar Hírlapban írt Sebők Miklós Paradigmák fogságában c. könyvéről

Sajtóvisszhang: Bogár László a Magyar Hírlapban írt Sebők Miklós Paradigmák fogságában c. könyvéről

"Írásom címe egyben egy nemrég megjelent könyv címe is. Szerzője Sebők Miklós, az MTA Politikatudományi Intézetének igazgatója, műve tehát a politika szemszögéből tekint rá azokra a gazdasághatalmi konfliktusokra, amelyek nyomán a rendszerváltozásnak nevezett folyamat meghatározó struktúrái kiformálódtak. Aligha van olyan kérdés, amelyik ennél jobban megosztaná mindazokat, akik ennek a folyamatnak a feltárására vállalkoztak eddig." Bogár László

Sajtóvisszhang: Bíró-Nagy András szerkesztett cikke a legújabb kötetünkből a Mérce portálon

Sajtóvisszhang: Bíró-Nagy András szerkesztett cikke a legújabb kötetünkből a Mérce portálon

"Itt van Amerika? Agytrösztök Magyarországon

Az agytrösztök (think tankek) nemcsak az amerikai politika természetes szereplői, de az utóbbi évtizedekben a magyar politika háttérvilágában is egyre több ilyen szervezet bukkant fel. E hazai intézmények jellemzően azonosulnak az amerikai agytrösztök által betöltött funkciókkal, és lehetőségeikhez mérten igyekeznek is betölteni ezt a szerepet a hazai közéletben."