A PTI kutatói vezetik a mintegy egymilliárd forintos európai uniós kutatási pályázatot

Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont vezetésével beadott és 3 millió euró támogatást nyert DEMOS (Democratic Efficacy and the Varieties of Populism in Europe) című H2020-as pályázat és a hároméves kutatási program szakmai vezetője Boda Zsolt, az MTA TK Politikatudományi Intézetének igazgatója. A pályázat kidolgozásában vezető szerepet játszottak a PTI kutatói, Bartha Attila, Farkas Eszter és Szabó Gabriella. A projektben 15 európai partner vesz részt, köztük olyan neves kutatóhelyek, mint az amszterdami, a hamburgi vagy a koppenhágai egyetem. Az európai kutatástámogatási rendszerben csak a legkiválóbb kutatási tervek nyernek támogatást. Az értékelés szempontjai a szakmai kiválóság, a társadalmi hatás, a megvalósítás várható színvonala; az elbírálásban kiemelkedő európai tudósok vesznek részt. A szakmai kiválóság mellett a sikerben kiemelkedő szerepet játszott az MTA TK-ban az elmúlt években az MTA H2020 felkészülést támogató pályázatán elnyert keretből létrehozott pályázattámogatási csoport, amely Schenk Borbála titkárságvezető irányításával összefogta a nemzetközi pályázatírási folyamatot és hozzájárult a menedzsment szempontok magas szintű megjelenítéséhez is (melyre az értékelők maximális pontszámot adtak).

Tovább

Legfrissebb blogbejegyzések

Piszkos kezek a politikában?

Szűcs Zoltán Gábor
Demokrácia- és Politikaelméleti Osztály

 

 

Rossznak kell-e lennünk a politikai sikerért? Szentesíti-e a cél az eszközöket a politikában? A közhiedelemmel ellentétben a politikai realistákat nem csak a „piszkos kezek dilemmája” érdekli, amikor erkölcs és politika viszonyával foglalkoznak. S ha mi magunk is szeretnénk jobban megérteni azokat az erkölcsi kihívásokat, amelyekkel a politikában elkerülhetetlenül szembesülünk, érdemes odafigyelni arra, amit a realisták valójában mondanak.

Széthúzás vagy lojalitás? Pártkohézió az Európai Parlamentben

Bíró-Nagy András
Kormányzás és Közpolitika Osztály

 

 

A közép-európai országok már csaknem 15 éve az Európai Unió tagjai, az Európai Parlamentbe delegált képviselőik tevékenységéről mégis igen korlátozott a közvélemény tájékozottsága, és a témáról rendelkezésre álló akadémiai tudás is. Ebből következően nem meglepő, hogy széles körben elterjedt az a mítosz, miszerint a keleti bővítés után az új tagállamok több nacionalizmust és széthúzást vittek be az európai politikába, gyengítve az EU kohézióját. Az alábbiakban a régiónkból egyszerre csatlakozott öt ország (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia, Szlovénia) példáján, az első két teljes ciklus (2004-2014) szavazási jegyzőkönyvei alapján cáfolom ezt a legendát.

Az elszámoltatás nyomában. Létezik-e a képviselők személyes elszámoltatása Európában?

Papp Zsófia
Politikai Viselkedés Osztály

 

 

A demokráciák többségében nemcsak pártok, hanem egyéni képviselőjelöltek közül is választhatunk. Felmerül a kérdés: mit tudnak tenni a parlamenti képviselők, hogy újra elnyerjék szavazatunkat? Vajon a szorgalmas képviselők nagyobb eséllyel maradnak politikában? Milyen feltételek mellett teljesül a képviselők elszámoltatása Európában? Az alábbi posztban ezekre keressük a választ.

Egy 60-as évekbeli pártelméleti kötet mai tanulságai

Csizmadia Ervin
Politikai Viselkedés Osztály

 

 

Ma, amikor sokan temetik a pártokat, mások pedig ugyanezt teszik a pártokat temető kritikusokkal, talán nem érdektelen fellapoznunk a maga korában (az 1960-as évek közepén) klasszikus és úttörő könyvet: a Joseph LaPalombara és Myron Weiner szerkesztette Political Parties and Political Development című kötetet. Még politológusok is ritkán nyúlnak vissza ilyen régi szövegekhez, nemhogy a politikára csak madártávlatból figyelő olvasók. Én éppen azért teszem, mert ez a kötet ma is él, s adódnak belőle mai tanulságok.

Deadly Justice – Frank Baumgartner előadása a Politikatudományi Intézetben

Deadly Justice – Frank Baumgartner előadása a Politikatudományi Intézetben

2017. szeptember 28-án Frank Baumgartner (University of North Carolina) két témáról tartott előadást a PTI-ben. Az első előadásában a Comparative Agendas Project című nemzetközi kutatásról beszélt. A második prezentációjában, melynek videóváltozatát most közöljük, a nemrégiben megjelent Deadly Justice: A Statistical Portrait of the Death Penalty című könyvéről beszélt. Munkatársaival az Egyesült Államokban halálbüntetést kiszabó ítéleteit vizsgálták szociológia szempontból. A negyven évet felölelő adatbázist statisztikai módszerekkel elemezték, mégpedig azért, hogy az amerikai büntetőpolitika deklarált céljait és működését egybevessék. Az előadás összefoglalja a kutatás főbb megállapításait, melyek a halálbüntetés mai amerikai gyakorlatának kritikájaként olvashatók. Frank az intézetünkben működő Comparative Agendas Projekt (CAP) meghívására érkezett Magyarországra.

A populista szavazó politikai pszichológiája

Farkas Eszter
Politikai Viselkedés Osztály

 

 

 

Vajon jellemvonásaink – mint például kedvesség, szorgalom, kíváncsiság, zárkózottság – milyen mértékben befolyásolják pártszimpátiánkat? Illetve vannak-e olyan személyiségjegyek, amelyek bizonyos pártok szavazóira inkább jellemzőek, míg más pártok támogatóinál hiányoznak? Bakker és szerzőtársai szerint igen. Azt találták: a populista szavazókra kevésbé jellemző a barátságosság, mint más pártok szavazóira.

A politika vagy a törvények uralma?

Pócza Kálmán
Demokrácia- és Politikaelméleti Osztály

 

 

 

A magyar kormányt az utóbbi időben sokszor vádolták azzal, hogy a jogot egyszerűen a politika eszközének tekinti és ahelyett, hogy a jog védelmet tudna nyújtani az egyén számára a kormányzat túlkapásaival szemben, éppen a hatalmon lévők céljait szolgálja ki. Persze maga a kormány sem volt rest arról panaszkodni, hogy az Európai Bíróság az ún. kvótaperben elhagyta a jog terepét és politikai döntést hozott. Ha máskor nem, hát ezen jelenségek kapcsán az olvasóban egészen biztosan felmerült a kérdés: vajon milyen viszonyban van egymással jog és politika? Az alábbi bejegyzés, pár lépést hátralépve és kicsit tágabb, eszmetörténeti összefüggésben szemlélve ezt a kérdést járja körül.

Politika és higiénia

Balázs Zoltán
Demokrácia- és Politikaelméleti Osztály

 

 

A politikában, csakúgy mint a hétköznapi nyelvben gyakori a képes beszéd. A politikai metaforák működéséről keveset tudunk, ám valószínűsíthető, hogy minél mélyebb gyökerű, az emberi valósághoz természetesebben tapadó metaforákkal él a politika, annál jobban számíthat arra, hogy különösebb magyarázat nélkül is elfogadjuk azokat a politikai tetteket, amelyeket ilyen fogalmakkal jelölnek meg. A következőkben a tisztaság politikai és a politikatudományi metaforáját vesszük szemügyre.

Politológus doktoranduszok III. konferenciája

2017. december 8-án harmadik alkalommal rendezte meg a Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudományi Doktori Iskolája a Politológus doktoranduszok konferenciáját, azzal a céllal, hogy egy széles szakmai fórumot teremtsen a doktoranduszhallgatók és doktorjelöltek számára. Az esemény nemcsak a szakmai orientációban, hanem a karriertervezés általános kérdéseit illetően is igyekezett segítséget nyújtani a pályakezdő kutatóknak. Az angol és magyar nyelvű panelekben több mint 40 fiatal kutatónak nyílt lehetősége bemutatni kutatásait és eredményeit, amelyeket a felkért, területükön szakértő korreferensek bíráltak el. A közös munka fókuszába a kutatások és kutatási projekteket előrelendítése és fejlesztése került. A rendezvény szakmai támogatója az MTA TK Politikatudományi Intézete és a Magyar Politikatudományi Társaság volt.

Politikai témájú filmek bejgli mellé

Politikai témájú mozifilmek listázásának nagy hagyománya van. Folyóiratok, online értékelő portálok, filmes blogok rendre közlik saját összeállításaikat azokról a filmekről, melyeket minden politika iránt érdeklődőnek látnia kell. Hogy a magunkét hozzátegyük, megkértük a Politikatudományi Intézet munkatársait, írjanak saját személyes kedvenceikről spoilermentesen. E szigorúan szubjektív és bővítésre csábító listával kívánunk boldog újévet minden kedves olvasónak!

Legfrissebb hírek

Deák Ferenc Díjat kapott Stumpf István

A Deák Díj Testület szervezésében 2019. november 4-én a Magyar Ügyvédi Kamara klubtermében ünnepélyes keretek között adták át a jogászi hivatásrendek idei Deák Ferenc-díját. Ebben az elismerésben részesült Dr. Stumpf István, egyetemi tanár, volt alkotmánybíró.

Gratulálunk!

Publikáció: Valuch Tibor tanulmánya a Berghahn kiadónál megjelent rangos tanulmánykötetben

Publikáció: Valuch Tibor tanulmánya a Berghahn kiadónál megjelent rangos tanulmánykötetben

Megjelent Valuch Tibor „A Special Kind of Cultural Heritage - The Remembrance of Workers’ Life in Contemporary Hungary – Case Study of Ózd című tanulmánya a Stefan Berger által szerkesztett, a Berghahn Kiadó által megjelentetett “Constructing Industrial Pasts Heritage, Historical Culture and Identity in Regions Undergoing Structural Economic Transformation.” című tanulmánykötetben.