Felhívás szakmai gyakorlatra - Comparative Agendas Project
Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között
A TK PTI POLTEXT projektje is tagja a mintegy 3 millió eurós támogatást elnyerő nemzetközi konzorciumnak
A TK Politikatudományi Intézetének kutatói is tagjai annak a Bécsi Egyetem vezetésével összeállt konzorciumnak, mely mintegy 3 millió eurós támogatást nyert el a H2020 uniós kutatástámogatási programban. A 18 rangos európai partnerintézménnyel együttműködésben induló, 3 éves kutatási projekt az OPTED (Observatory for Political Texts in European Democracies) nevet viseli. A nemzetközi kutatási hálózat célja a politikai szövegek elemzéséhez szükséges közös európai infrastruktúra kialakítása.
Legfrissebb hírek
"Az egészséges patriotizmust már egészen fiatalon, Sárospatakon magába szívta, és a hazaszerető szellemiség egész munkásságát végigkísérte. Szakkollégiumi igazgatóként, jogászként, politológusként, szociológusként komoly szerepet vállalt annak a rendszerváltó generációnak a kinevelésében, amelyik kompromisszumok megkötése nélkül törekedett céljai megvalósítására, a pártállami uralom megdöntésére. Szerinte a rendszerváltás időszakát az ádáz politikai csatározások és a felfokozott érzelmek uralták, s bár a pártpolitikai életnek nem kívánt aktív részese lenni, a kancelláriaminiszterként végzett munkára jó szívvel emlékszik vissza. Stumpf István volt alkotmánybíróval beszélgettünk a rendszerváltás pezsgő időszakáról, közéleti harcokról, szellemi műhelyekről, a civil társadalom erejéről és Bibó István filozófiájáról, amely még ma is érvényes."
Milyen értelemben tekinthető sikeresnek a járványkezelés Spanyolországban? Hogyan hat a spanyol politikai kultúrára a krízishelyzet: a vetélkedés vagy az együttműködés kerül az előtérbe? Hogyan és milyen mértékben változtatja meg a spanyol uniós politika preferenciáit az egyre szélesebb rétegeket érintő gazdasági válság? Miben más a járvány kezelése Magyarországon és Spanyolországban? Ezeket és hasonló, a magyar médiában kevéssé vizsgált kérdéseket jártunk körül a Tóth Andrással készült beszélgetésben.
A magyar miniszterelnök kivirult a koronavírus-járvány idején, él, mint hal a vízben – mondta a Fülkében, a hvg.hu közéleti podcastjában Körösényi András. A politológus egyetemi tanárral a közelmúltban megjelent könyveiről és a vezérdemokráciákról is beszélgettünk.
Megjelent körösényi András, Illés Gábor és Gyulai Attila "The Orbán Regime: Plebiscitary Leader Democracy in the Making" című kötete a Routledge kiadó gondozásában. Hogyan működik az Orbán-rezsim? Hogyan alakította át a magyar politika karakterét, és mi tartja fenn immár egy évtizede? Meghaladva a demokráciáról kontra diktatúráról, a populizmusról és a hibrid rezsimekről szóló vitát, ilyen kérdésekről írtak könyvet a PTI kutatói, Körösényi András, Illés Gábor és Gyulai Attila.
2020. májustól Kovarek Dániel a PTI POLTEXT Projektjének vendégkutatójaként a szöveges adatok gyűjtésével és gépi tanulásra, illetve szövegbányászati technikákra épülő elemzésével kapcsolatos kutatásokba kapcsolódik be. Munkája során a CAP projekt képviselői adatbázisának kibővítésében, építésében és elemzésében működik közre.
A koronavírus járvány kitörése előtt, 2020. márciusában lezárult a Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézet (TK PTI) által, immár harmadik alkalommal meghirdetett Alkotói pályázat bírálati szakasza, és a háromtagú zsűri meghozta a döntését.
2020. áprilistól Kerényi Ádám a PTI Kormányzás és Közpolitika Osztályán vendégkutatóként a "Digitális kor közpolitikája" című témában végez kutatást. Munkája során Ádám megvizsgálja az Európai Unió készülő digitális stratégiáját, valamint ennek tükrében a határokon átnyúló digitális szolgáltatások szabályozási és adózási kihívásait.
Legfrissebb blogbejegyzések
Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály
Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?