Felhívás szakmai gyakorlatra - Comparative Agendas Project

Tovább

Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között

Tovább

A TK PTI POLTEXT projektje is tagja a mintegy 3 millió eurós támogatást elnyerő nemzetközi konzorciumnak

A TK Politikatudományi Intézetének kutatói is tagjai annak a Bécsi Egyetem vezetésével összeállt konzorciumnak, mely mintegy 3 millió eurós támogatást nyert el a H2020 uniós kutatástámogatási programban.  A 18 rangos európai partnerintézménnyel együttműködésben induló, 3 éves kutatási projekt az OPTED (Observatory for Political Texts in European Democracies) nevet viseli. A nemzetközi kutatási hálózat célja a politikai szövegek elemzéséhez szükséges közös európai infrastruktúra kialakítása.

Tovább

Legfrissebb hírek

Kinevezték a PTI új igazgatóját

Kinevezték a PTI új igazgatóját

Sebők Miklós, a Politikatudományi Intézet főmunkatársa az MTA TK vezetésétől – az MTA elnökének egyetértésével – megbízást kapott a Politikatudományi Intézet igazgatói teendőinek ellátására. A megbízatás a 2019. július 1.-től 2022- június 30.-ig terjedő időszakra szól.

Bolyai-ösztöndíjat nyert Patkós Veronika és Sebők Miklós

Bolyai-ösztöndíjat nyert Patkós Veronika és Sebők Miklós

Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat nyert Patkós Veronika "A politikai polarizáció, mint társadalmi kihívás" című kutatására, és Sebők MiklósA törvényhozás közpolitikai hatalma a rendszerváltás után - Egy szövegbányászati vizsgálat” című kutatására három évre. Gratulálunk!

Kutatóink az ESA éves konferenciáján

Kutatóink az ESA éves konferenciáján

Az European Sociological Association éves konferenciáján a Politikai Kommunikáció Kutatócsoport tagjai a Politics of boundaries: social semiotics and multimodality in communication studies című panelben az alábbi előadásokkal szerepelnek:

Legfrissebb blogbejegyzések

Magyarország: hol kezdődik és hol végződik a demokrácia?

Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály

 

 

Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?