A TK PTI POLTEXT projektje is tagja a mintegy 3 millió eurós támogatást elnyerő nemzetközi konzorciumnak

A TK Politikatudományi Intézetének kutatói is tagjai annak a Bécsi Egyetem vezetésével összeállt konzorciumnak, mely mintegy 3 millió eurós támogatást nyert el a H2020 uniós kutatástámogatási programban.  A 18 rangos európai partnerintézménnyel együttműködésben induló, 3 éves kutatási projekt az OPTED (Observatory for Political Texts in European Democracies) nevet viseli. A nemzetközi kutatási hálózat célja a politikai szövegek elemzéséhez szükséges közös európai infrastruktúra kialakítása.

Tovább

Legfrissebb blogbejegyzések

Senki sem az, akinek látszik: rezsimváltás utáni civil cselekvések

Mikecz Dániel
Politikai Viselkedés Osztály

 

 

Böcskei Balázs
Közpolitika és Kormányzás Osztály

 

 

A második Orbán-kormány hivatalba lépése után jelentősen megváltoztak a civil cselekvés keretei és mintái. A 2010-es év mindenképpen cezúra hiszen, egyrészt akkortól kezdve a civil aktivitások, tüntetések és tiltakozások állandó sokféleségével szembesülhetünk, másrészt ezek egy jelentős része nem illeszthető be az univerzális civil társadalom felfogásába, harmadrészt a baloldali politikai tér fragmentáltsága erősítette az alternatív politikai aktivitásokat. Ezért itt az idő, hogy bemutassuk az aktivizmusnak és civil cselekvésnek az univerzális felfogáson túlmutató mintázatait. A Magyarországon is egyre inkább jellemző további három civil cselekvés: (1) a magas profilú civil cselekvés (NGO-k tevékenysége); (2) az élményvezérelt aktivizmus (intézmények feletti, individualizált és altruista aktivizmus); (3) végül pedig a partikuláris civil cselekvés mintája.

Magyarország: hol kezdődik és hol végződik a demokrácia?

Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály

 

 

Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?

Legfrissebb hírek

Sajtóvisszhang: Bíró-Nagy András szerkesztett cikke a legújabb kötetünkből a Mérce portálon

Sajtóvisszhang: Bíró-Nagy András szerkesztett cikke a legújabb kötetünkből a Mérce portálon

"Itt van Amerika? Agytrösztök Magyarországon

Az agytrösztök (think tankek) nemcsak az amerikai politika természetes szereplői, de az utóbbi évtizedekben a magyar politika háttérvilágában is egyre több ilyen szervezet bukkant fel. E hazai intézmények jellemzően azonosulnak az amerikai agytrösztök által betöltött funkciókkal, és lehetőségeikhez mérten igyekeznek is betölteni ezt a szerepet a hazai közéletben."

Sajtóvisszhang: Itt van Amerika című kötetünk recenziói

Sajtóvisszhang: Itt van Amerika című kötetünk recenziói

A szerkesztők úgy fogalmaznak, hogy a kötet célja, hogy „átfogó, megbízható́, egyben közérthető̋ képet adjon a magyar olvasóknak arról, milyen hatást gyakorolt az amerikai politika a rendszerváltás utáni Magyarországra.” Bemutatják, hogyan amerikanizálódtak a hazai ideológiai viták, a kampánytechnikák, valamint a magyar politikai intézményrendszer. „Mindezekkel – pozitív vagy negatív értelemben, de – az amerikai politikai hatások a magyar mindennapok elválaszthatatlan részévé váltak.” hvg.hu

 

Sajtóvisszhang: recenzió az új intézeti kötetről a Könyvesblogon

Sajtóvisszhang: recenzió az új intézeti kötetről a Könyvesblogon

"Az első McDonald's 1988-as megnyitása szimbolikus eseménnyé vált. Az "igazi" - tehát már nem csalamádés - hamburgerért kígyózó Régiposta utcai sorok jelezték: ahogy a magyar nép készen állt arra, hogy az állampárti szocializmust demokráciára és piacgazdaságra cserélje, ugyanúgy éhezett a Big Macre a CityGrill után. De az Újvilágból nemcsak az idealizált Amerika-kép kellékei érkeztek meg a rendszerváltással."

Sajtóvisszhang: recenzió az új intézeti kötetről az Új Egyenlőségen

Sajtóvisszhang: recenzió az új intézeti kötetről az Új Egyenlőségen

"Ha az alkotmányos mérnökök más országok problémás hagyományaiból, rossz módszereiből akarnak meríteni a „legrosszabb gyakorlatok demokráciájának” tervezése során, akkor az Egyesült Államok – valóban gránitszilárdságú, de helyenként elavult alkotmányos struktúrájával és minden pozitív, demokratikus aspektusával együtt – széles tárházát nyújtja az ilyen elemeknek."

Sajtóvisszhang: Sebők Miklóssal készített interjút a Népszava az új intézeti kötetről

Sajtóvisszhang: Sebők Miklóssal készített interjút a Népszava az új intézeti kötetről

"Merész vállalkozás. Sokan, sokféleképpen elemezték már a rendszerváltás óta eltelt harminc esztendő magyar politikáját, de ilyen szempontú átfogó értékelés eddig még nem született. Az Itt van Amerika című, Sebők Miklós és Böcskei Balázs által szerkesztett, az Athenaeum Kiadónál a napokban megjelenő kötetben több mint 30 elismert Amerika-szakértő, illetve gyakorlati szakember foglalta össze, hogyan hatott az elmúlt évtizedekben az amerikai politika a magyar közéletre. Az amerikai befolyás legjellemzőbb elemeiről Sebők Miklóssal, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont intézetigazgatójával beszélgettünk. "

Sajtóvisszhang: a Blikk cikke a PTI új kötetéről

Sajtóvisszhang: a Blikk cikke a PTI új kötetéről

"E kötetben több mint 30 elismert Amerika-szakértő, illetve gyakorlati szakember foglalta össze, hogyan hatott az elmúlt évtizedekben az amerikai politika a magyar közéletre. Bemutatjuk, hogyan amerikanizálódtak a hazai ideológiai viták, a kampánytechnikák, valamint a magyar politikai intézményrendszer. Az mindenesetre nyilvánvaló, hogy az USA-ból érkező politikai hatások meghatározó részei mai közéletünknek"