A PTI kutatói vezetik a mintegy egymilliárd forintos európai uniós kutatási pályázatot

Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont vezetésével beadott és 3 millió euró támogatást nyert DEMOS (Democratic Efficacy and the Varieties of Populism in Europe) című H2020-as pályázat és a hároméves kutatási program szakmai vezetője Boda Zsolt, az MTA TK Politikatudományi Intézetének igazgatója. A pályázat kidolgozásában vezető szerepet játszottak a PTI kutatói, Bartha Attila, Farkas Eszter és Szabó Gabriella. A projektben 15 európai partner vesz részt, köztük olyan neves kutatóhelyek, mint az amszterdami, a hamburgi vagy a koppenhágai egyetem. Az európai kutatástámogatási rendszerben csak a legkiválóbb kutatási tervek nyernek támogatást. Az értékelés szempontjai a szakmai kiválóság, a társadalmi hatás, a megvalósítás várható színvonala; az elbírálásban kiemelkedő európai tudósok vesznek részt. A szakmai kiválóság mellett a sikerben kiemelkedő szerepet játszott az MTA TK-ban az elmúlt években az MTA H2020 felkészülést támogató pályázatán elnyert keretből létrehozott pályázattámogatási csoport, amely Schenk Borbála titkárságvezető irányításával összefogta a nemzetközi pályázatírási folyamatot és hozzájárult a menedzsment szempontok magas szintű megjelenítéséhez is (melyre az értékelők maximális pontszámot adtak).

Tovább

Legfrissebb blogbejegyzések

The Comparative Agendas Project - Frank Baumgartner előadása a Politikatudományi Intézetben

2017. szeptember 28-án Frank Baumgartner (University of North Carolina) két témáról tartott előadást a PTI-ben. Első előadásában a Comparative Agendas Project című nemzetközi kutatásról beszélt. A Bryan Jonessal közösen alapított együttműködés az egyik legjelentősebb nemzetközi politikatudományi kutatóhálózatot tudhatja magáénak. Előadásában kitért a Bryan Jonessal közösen írt, 2015-ben megjelent Politics of Information kötetre, melyben az információ politikaformáló erejét helyezik középpontba. Frank az intézetünkben működő Comparative Agendas Projekt (CAP) meghívására érkezett Magyarországra.

A politikai vezetés forgatókönyvei válsághelyzetekben

Szántó András
Demokrácia- és Politikaelméleti Osztály

 

 

A politika „hajózás-metaforája” szerint a vezető feladata a hajó irányítása, illetve viharos időben a kormányozhatóság biztosítása. Ebben a felfogásban a vihar egy váratlan külső hatás, amelyet a kormányosnak uralnia kell. A politikai vezetők és válságok kapcsolata azonban nem érthető meg kizárólag a külső sokkok megzabolázására tett kísérletként. Az is elképzelhető, hogy a vezetők szándékosan terelik a hajót „vadvizekre”, hogy ezzel a politikai helyzetet megváltoztassák, és saját céljaiknak szerezzenek érvényt.

A legfontosabb nemzetközi adatbázisok politikatudományi elemzéshez

Patkós Veronika
Politikai Viselkedés Osztály

 

 

Dobos Gábor
Demokrácia- és Politikaelméleti Osztály

 

 

Ha valaki kvantitatív kutatást végez, két dolgot tehet: saját adatokat gyűjt, vagy mások által létrehozott/összegyűjtött adatokat használ. Az adatbázisépítés általában nagyon időigényes, és az anyagi terhei is jelentősek lehetnek. Emiatt mindenképpen érdemes tájékozódni, hogy a kérdésünk vizsgálatához milyen gyűjteményekben találhatunk adatokat. Szerencsére rengeteg olyan adatbázis létezik, amelyek korlátozás nélkül elérhetőek és elemezhetőek, így mindenki számára lehetővé teszik a legkülönfélébb társadalomtudományi kérdések vizsgálatát. Az alábbiakban néhány különösen jól kutatható és hasznos nemzetközi adatbázist mutatunk be.

A Jobbik mérséklődésének jelei és eredményei

Molnár Csaba
Közpolitika és Kormányzás Osztály

 

 

Az elmúlt években a hazai politikai eseményeket követők minden bizonnyal érzékelhették, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom helyzetének, megítélésének megváltozatására törekszik. Ez az átalakítási kezdeményezést a sajtóban több névvel is illették, mint például néppártosodás, mérséklődés vagy épp „cukikampány”. Az alábbiakban annak eredünk a nyomába, hogy a párt ténylegesen milyen változásokon esett át.

Senki sem az, akinek látszik: rezsimváltás utáni civil cselekvések

Mikecz Dániel
Politikai Viselkedés Osztály

 

 

Böcskei Balázs
Közpolitika és Kormányzás Osztály

 

 

A második Orbán-kormány hivatalba lépése után jelentősen megváltoztak a civil cselekvés keretei és mintái. A 2010-es év mindenképpen cezúra hiszen, egyrészt akkortól kezdve a civil aktivitások, tüntetések és tiltakozások állandó sokféleségével szembesülhetünk, másrészt ezek egy jelentős része nem illeszthető be az univerzális civil társadalom felfogásába, harmadrészt a baloldali politikai tér fragmentáltsága erősítette az alternatív politikai aktivitásokat. Ezért itt az idő, hogy bemutassuk az aktivizmusnak és civil cselekvésnek az univerzális felfogáson túlmutató mintázatait. A Magyarországon is egyre inkább jellemző további három civil cselekvés: (1) a magas profilú civil cselekvés (NGO-k tevékenysége); (2) az élményvezérelt aktivizmus (intézmények feletti, individualizált és altruista aktivizmus); (3) végül pedig a partikuláris civil cselekvés mintája.

Magyarország: hol kezdődik és hol végződik a demokrácia?

Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály

 

 

Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?

Legfrissebb hírek

Vezér, demokrácia, politikatudomány – Konferencia a 60 éves Körösényi András tiszteletére

Vezér, demokrácia, politikatudomány – Konferencia a 60 éves Körösényi András tiszteletére

Április 4-én a Társadalomtudományi Kutatóközpontban került megrendezésre a Körösényi András előtt tisztelgő ünnepi konferencia, amelyen az ünnepelt tanítványai, barátai és kollégái tartottak előadásokat. Körösényi nem csak az egyik legtöbbet hivatkozott magyar politikatudós, de három évtizedes munkássága olyan szerteágazó kutatási területeket érint, mint a magyar politika, a demokrácia- és a politikaelmélet, a politikai elitek kutatása, a politikai vezetés, vagy éppen a választók viselkedése. A konferencia megkísérelt minél tágabban meríteni ebből a színes kínálatból.

Intézeti évértékelő a 2018-as eredményekről

2019. március 26-án tartotta évértékelő rendezvényét az MTA TK Politikatudományi Intézete. A nemzetközi publikációkat tekintve kiemelkedő évet zárt az intézet. Az impakt faktoros folyóiratcikkek és a nemzetközi kötetekben megjelent tanulmányok terén is a 2018-as év volt a PTI legtermékenyebb éve 2012 óta – mióta az intézet a Társadalomtudományi Kutatóközpont szervezeti keretei között működik. Sebők Miklós, a PTI megbízott igazgatója kiemelte, hogy nemcsak a megjelent írások mennyisége, hanem a publikációk helyének elismertsége és minősége is egyértelmű előrelépést mutat.

Publikáció: Valuch Tibor tanulmánya

Publikáció: Valuch Tibor tanulmánya

Valuch Tibornak , az MTA TK PTI tudományos tanácsadójának “Staatssozialismus – Sozialpolitik – Legitimation. Ungarn im mittelosteuropäischen Vergleich 1945-1989” című tanulmányát is tartalmazza az az Uwe Backes-Günther Heydemann-Clemens Vollnhalls által szerkesztett “Staatssozialismen  im Vergleich című, kötet, ami a napokban jelent meg  Göttingenben a Vandenhoeck&Ruprect Verlag gondozásában.