A politikai polarizáció jelenségére az utóbbi három évben nemzetközi szinten is nagyobb figyelem vetült, mint valaha bár a kutatások túlnyomórészt továbbra is az amerikai választóközönség polarizáltságával foglalkoznak. Mivel Magyarország az utóbbi években Európa egyik legpolarizáltabb országává vált, a témai hazai kutatása különösen aktuális. Az eredmények azt valószínűsítik, hogy az erős politikai polarizáció gyengébb minőségű demokratikus működést és gyengébb gazdasági teljesítményt eredményez növeli a választások előtti kormányzati kiköltekezést, növelheti a költségvetési hiányt, és nagymértékben növeli az erőszakos hatalomváltás, polgárháború kockázatát. Arról viszont igen keveset tudunk, hogy a polarizációt milyen tényezők erősítik, az oksági mechanizmusokról pedig még kevesebbet.

A kutatás így nemzetközi színtéren is jelentős, új eredményekkel szolgálhat a polarizáció empirikus kutatása terén a korábbi eredményeknek az európai kontextuson való vizsgálatával és az európai polarizációs dinamikák felvázolásával. A kutatás kiemelt célja a politikai polarizációt létrehozó körülmények azonosítása, az oksági mechanizmusok leírása. Azaz, annak módszeres vizsgálata, hogy hogyan, milyen csatornákon keresztül jön létre az erős politikai megosztottság, és hova vezet.

Kutatásvezető: Patkós Veronika

Publikációk

Veronika Patkós & András Szántó (2020) Does sophistication increase partisan bias? Evidence from a cross-national analysis, European Politics and Society, DOI: 10.1080/23745118.2020.1769941

Patkós, V. (2017a). A pártos polarizáció okai és hatásai az európai demokráciákban (p. 206). Budapest: Budapesti Corvinus Egyetem, doktori disszertáció.

A disszertáció fő kérdése, hogy a pártos polarizáció a demokratikus működést és a gazdasági eredményességet inkább segítő jelenség-e, vagy inkább akadályozza ezeket. Fő eredménye szerint a polarizáció alapvetően károsan hat mind a gazdasági, min a politikai működés számos fontos dimenziójában.

Patkós, V. (2017b). Politikai polarizáció és gazdasági sikertelenség az európai demokráciákban. Politikatudományi Szemle, 26(4), 29–52. 

A tanulmány azt a kérdést vizsgálja, hogy a választótáborok polarizáltsága hogyan függ össze a gazdasági teljesítménnyel, 30 európai demokrácia 2002-2013 közötti adatait elemezve. Számos változóra kontrollálva, a hipotézisnek megfelelően fordított irányú, szignifikáns, és volumenében igen jelentős összefüggést talál a pártos polarizáció és a gazdasági teljesítmény között.