A weberi vezetők visszatérése

A weberi vezetők visszatérése

A plebiszciter vezérdemokrácia, mint a demokráciákban kialakult mai politikai trendek megismerésének eszköze

(NKFIH témaszám: K 128139)

A kutatás azt vizsgálja, hogy miként kapcsolódnak a liberális demokráciákban tapasztalt fejlemények (demokráciák dekonszolidációja, ill. a populizmus előretörése) a választói viselkedésnek az elmúlt mintegy három évtizedben bekövetkezett változásaihoz. A kortárs demokráciák működésének empirikus tapasztalatai ugyanis gyakran megkérdőjelezik a demokrácia klasszikus (normatív) elméleteinek alapvetéseit. A cél a demokrácia egy realista – azaz egy empirikusan és normatív elvárásaiban valószerűbb – elméletének megalkotása Weber plebiszciter vezérdemokrácia (PVD) koncepciójának átdolgozása segítségével.

A kutatás abból indul ki, hogy a weberi plebiszciter vezérdemokrácia (PVD) koncepció megújításával megfelelő elemzési keretet nyerünk az empirikus politikai valóság leírásához. A legelterjedtebb, általában csak egy nézőpontra koncentráló elemzésekkel szemben a kutatás empirikus moduljai – amelyek mind a magyar eset, mind más politikai rendszerek elemzésére kiterjednek – egyszerre tartják szem előtt a választói és a vezetői nézőpontot. Így a kutatás mind a politikaelmélet, mind az empirikus politikatudomány számára hasznos eredményeket kínál, amelyek nem csak a közelmúlt trendjeinek jobb megértését szolgálhatják, hanem megfelelő alapot nyújthatnak a következő évtizedek eseményeinek értelmezéseihez is.

A kutatás a következő kérdésekre kíván válaszolni. Először is: milyen eszközöket használnak a vezetők arra, hogy manipulálják az állampolgárok nézeteit, továbbá milyen szerepet játszik az információs aszimmetria, a vezetők politikai kompetenciája és akarata a befolyásgyakorlás tekintetében. Másodszor milyen mértékben befolyásolják az állampolgári politikai értékeléseket az állampolgárok meglévő előítéletei, érzelmi kötődései, illetve politika tudása. Ezek vizsgálata különösen fontos, hogy megértsük az állampolgárok viselkedését és feltárjuk azokat a korlátokat, amelyekkel a vezetőknek szembe kell néznie a politikai valóság megkonstruálása során. Harmadszor, a kutatás célja annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy vajon a PVD az autoriter uralom elfedését jelenti-e, és amennyiben igen, akkor ennek milyen normatív implikációi vannak.

Kutatás időtartama: 2018-2022

KutatásvezetőKörösényi András

Résztvevő kutatókIllés GáborGyulai AttilaMetz RudolfPatkós VeronikaBenedek István és Plesz Bendegúz

Publikációk:

András Körösényi, Gábor Illés, Attila Gyulai (2020): The Orbán Regime: Plebiscitary Leader Democracy in the Making. Routledge. (forthcoming: May 2020)

Metz, Rudolf and Dániel Oross (2020): „Strong Personalities’ Impact on Hungarian Party Politics: Comparing Viktor Orbán’s and Gábor Vona’s Leadership through Party Transformation”. In: Sergiu Gherghina (ed.) Party Leaders in Eastern Europe: Personality, Behavior and Consequences., Palgrave Studies in Political Psychology London: Palgrave Macmillan. (forthcoming)

Körösényi, András (2019): „Plebiszitäre Führerdemokratie in Ungarn: Das Orbán-Regime 2010–2019“, Europäische Rundschau: Vierteljahreszeitschrift für Politik, Wirtschaft und Zeitgeschichte, Band 4 (megjelenés alatt)

Körösényi, András (2019). The Theory and Practice of Plebiscitary Leadership: Weber and the Orbán regime. East European Politics and Societies, 33(2), 280–301. 

Illés, Gábor, András Körösényi and Rudolf Metz (2018): Broadening the limits of reconstructive leadership: Constructivist aspects of Viktor Orbán’s regime-building politics. The British Journal of Politics & International Relations, 2018, Vol. 20(4) 790–808.  

Szántó, András (2018): Schumpeter empirikus demokráciaelmélete. Az állampolgári politikai tudás mint a demokratikus elszámoltathatóság feltétele. Politikatudományi Szemle, XXVII/2. pp. 29-52.