PTIblog

A Politikatudományi Intézet blogja

Mitől válnak egyértelművé a pártok üzenetei a népszavazási kampányok során?

2020. november 18. 10:30

2020. szeptember 15-én a Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézet (TK PTI) Speaker Series előadássorozatának keretében tartott előadást A pártok üzeneteinek tisztasága népszavazásokban: Kelet-Európai szavazók felfogása (Clarity of Party Cues in Referendums: Explaining Voters’ Perception in Eastern Europe) címmel Sergiu Gherghina, a Demokratikus innovációk és a magyar pártok című kutatás nemzetközi partnere. (A kutatás célja, hogy a választók és képviselők közötti kapcsolatot új alapokra helyező demokratikus innovációk ismertségét és elfogadottságát felmérje Országgyűlési képviselettel rendelkező pártok választott vezetői, valamint parlamenti képviselői körében.)

 

 

 

 

Sergiu Ghergina mesterdiplomáját a CEU-n, doktori fokozatát pedig a Leideni Egyetemen szerezte politikatudományokból. Jelenleg a Glasgow-i Egyetemen oktatója. Előadásában legfrissebb kutatásának eredményeit ismertette, ami arra keres választ, mi alapján válnak világossá a választók számára a népszavazási kampányok során leadott politikai üzenetek.

 A pártok által közölt üzenetekkel foglalkozó korábbi tanulmányok alapján 6 hipotézist állítottak fel. A kutatók azt feltételezik, hogy az állampolgárok akkor találják egyértelműnek a pártok politikai üzeneteit ha: a politikai kampányt közelről követik (H1), kifejezetten informatívnak találják a kampányt (H2), tüntetéseken vagy egyéb politikai eseményeken vettek részt/szerveztek a szavazást megelőző 18 hónapban (H3), szerintük pozitív hatással vannak az ország politikai rendszerére a népszavazások (H4), megbíznak a politikai pártokban (H5), azok TV-n vagy közösségi médián keresztül jutnak el hozzájuk (H6). Emellett azt is feltételezték, hogy az életkor, végzettség és a politikai ideológia is befolyásolja az üzenetek tisztaságának értelmezését. Az adatokat felmérésekkel nyerték el 7 népszavazás során, amelyet 6 különböző Keleti-Európai országban (Bulgária, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Moldova) rendeztek meg 2015 és 2019 között, a népszavazások témái pedig esetenként különböztek.

A kérdőívezést követően a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy nagyon kevés szavazó találja zavarosnak a pártok üzeneteit. 4-ből 3 szavazó látja egészen egyértelműnek vagy nagyon egyértelműnek a pártok által leadott politikai üzenteket a kampányok során. A vizsgált referendumok közül csak a 2016-os bulgáriai, és a 2018-as romániai népszavazás tér el ettől a tendenciától. Ennek az oka az lehet, hogy az említett két népszavazást megelőző időszakban a pártok többsége nem kampányolt aktívan.

A kutatás elején felállított 6 hipotézis igaznak bizonyul, ha a kérdőív eredményeit összesítjük. A legnagyobb mértékben a pártokba vetett bizalom (H5) befolyásolja a politikai üzenetek értelmezésének tisztaságát. Azok a válaszadók, akik megbíznak a politikai pártokban, kétszer akkora valószínűséggel találják egyértelműnek a leadott üzeneteket, mint azok, akik nem bíznak bennük. Ez az fejlemény korábbi elméleteket támaszt alá, amelyek azt állítják, hogy a bizalom pozitív elfogultságot eredményez (Lischetzke és Eid, 2017), továbbá az emberek idegenkednek a homályos, kétértelmű dolgoktól (Kruglanski, 1989).

Az imént említett eset szoros összefüggésben van két másik feltételezés mutatóival. A megkérdezettek azon része, akik kifejezetten informatívnak találják a kampányokat (H2), másfélszer nagyobb valószínűséggel látják egyértelműnek a pártok által leadott üzeneteket. Emellett azok, akik közelről követik a kampányt (H1), 1,25-ször nagyobb eséllyel találják egyértelműnek a pártok üzeneteit, mint a többi válaszadó.  Összegezve az eddigi eredményeket (H5, H2 és H1), a pártok üzeneteinek értelmezése az annak közvetítőjéhez való viszonyulásától és a közlés kontextusától függ.

A tüntetéseken és egyéb politikai eseményeken való részvétel (H3) és a referendumok pozitívnak vélt hatása (H4) is segíti választókat a pártok üzeneteinek megértésében. Ezek az aktív állampolgárok ismertetőjelei, akik nem csak a választásokon vesznek részt, hanem az általuk fontosnak tartott változásokat más eszközökkel is igyekeznek támogatni.  

A hagyományos és közösségi médián keresztül szerzett információ (H6) is segíti a szavazókat a politikai pártok üzeneteiben való eligazodáshoz. Azonban, a korábban említett 5 hipotézissel összevetve, a média hatása bizonyul a leggyengébbnek, annak ellenére, hogy ezeken a felületeken folyik a kampányok jelentős hányada. Emellett a végzettség, életkor és a politikai ideológia közül az első tűnik a „legbefolyásosabbnak” a pártok üzeneteinek értelmezésében, viszont mind a három hatása jelentősen alacsonyabb a vizsgált 6 hipotézishez képest.

Összegzésképp, a kutatás arra a következtetésre jutott, hogy a szavazók abban az esetben találják egyértelműnek a pártok által leadott üzeneteket, ha megbíznak a pártokban, tájékozott állampolgároknak számítanak[1], a kampány informatívnak számít és részt vesznek tüntetéseken és egyéb politikai eseményeken. Továbbá, a médiának és a szociodemográfiai sajátosságoknak csak korlátozott befolyása van a politikai üzenetek értelmezésében, ami viszont nem igazolja a tanulmány feltevéseit. A kutatók végül azt is megjegyzik, hogy a média hatásával kapcsolatos eredmények ellentmondanak a gyakori előfelvetéseknek, amelyek szerint a média képes sajátos valóságokat kialakítani, és ezek nagy mértékben befolyásolják az emberek gondolkodásmódját.

Herta Eduárd

Irodalom:

Gherghina, Sergiu, and Nanuli Silagadze. Clarity of Party Cues in Referendums: Explaining Voters’ Perceptions in Eastern Europe, n.d.

Lischetzke, Tanja, and Michael Eid. 2017. “The Functionality of Emotional Clarity: A Process-Oriented Approach to Understanding the Relation between Emotional Clarity and Well-Being.” In The Happy Mind: Cognitive Contributions to Well-Being, eds. M. D. Robinson and M. Eid. New York: Springer, 371–88.

Kruglanski, Arie W. 1989. Lay Epistemics and Human Knowledge: Cognitive and Motivational Bases. New York: Plenum.

[1] A kutatás azokat a személyeket tekinti tájékozott állampolgároknak, amelyeknek szándékukban áll a kampány eseményeit követni és megérteni.

 

 

 

Címkefelhő

2010 aktivizmus alkotmánybíróság hatáskörének szűkítése altruista amnesty international antipluralizmus antipolitika átpolitizálódás autokratikus autonómia balázs zoltán beköszöntő belpolitika bene márton bertha szilvia blog bocskai boda zsolt brexit cenzúra civil ethosz civil szervezetek civil társadalom comparative agendas project comparative manifestos project comparative political data sets corvinus egyetem demokrácia demokratikus ellenzék depolitizálódás diktatórikus diskurzus dk doktorandusz dúró józsef egymillióan a magyar sajtószabadságért eljogiasodás élményvezérelt aktivizmus elszámoltatás érzelmek etnikai tisztogatás eurobarometer european social survey facebook filmek géntechnológia guillotine gyűjtőpárt habermas hatalompolitika hegedűs tamás hibrid rezsim higiénia hitler identitás ideológia illiberális állam integráció jobbik jogállam joguralom kádár-rendszer katharok képviseleti demokrácia kierkegaard konferencia konrád györgy konszolidált demokrácia koppány-csoport kormányzás autoriter módja kormányzásra készülés körösényi andrás korrupció közszolgálati média lenhardt balázs liberális demokráciák magyar politikai rendszer magyar politikatudományi társaság magyarország mávészet mérséklődés metaforák migrációs válság migration aid mikael wigell mnb modern individuum mozgalmi háttér mszp mta tk pti napirend nemzetközi adatbázisok néppárti népszerűség ngo orbán viktor orbán-rezsim papp zsófia parliaments and governments database pártfejlődés partikuláris pártok pártpreferencia patkós veronika patrimonializmus polgármester politikai cselekvés politikai fejlődés politikai pszichológia politikatudomány politikus populáris kultúra populizmus pősze lajos ptiblog radikális radikalizmus rítus róna dániel sajtószabadság soros alapítvány stratégia szakpolitika szegedi csanád szélsőséges személyiségjegyek szórólapok szövegbányászat sztálin szürke zóna tárdadalom társadalmi mozgalmak tisztaság toroczkai lászló török gábor tóth csaba tranzakciós aktivizmus újraválasztás univerzális civiltársadalom-elmélet usaid vaclav havel választási csalás választási szabályok választójog vallások varieties of democracy vendée vona gábor