PTIblog

A Politikatudományi Intézet blogja

Pártosan félünk-e a negyedik hullámtól?

2021. augusztus 27. 11:56

Érvényesül-e a pártos elkötelezettség a magyarok harmadik oltási hajlandóságával?

Böcskei Balázs – Farkas Eszter blogbejegyzése

A koronavírus-járvány magyarországi berobbanásakor adódott annak politikatudományi vizsgálata, hogy vajon egy globális, exogén, alapvetően járvány- és közegészségügyi probléma, illetve az azzal kapcsolatos közpolitikai álláspontok felülírják-e a pártosság „szemüvegét”, vagy a vírus és annak (következményeinek) kezelésével kapcsolatos állampolgári véleményeket továbbra is a pártos elköteleződés befolyásolja. Utóbbi erejét okkal feltételezhettük, hiszen Magyarországon a pártosság Európában kiemelkedően magas, ezek hatása a szubjektív gazdasági helyzettől az intézményrendszerek megítélésig jelen van (erről részletesebben Patkós Veronika munkáját ajánljuk).

Miután a járvány kezdeti vírusjellegéből folyamatosan politizálódott át – ennek megfelelően az ahhoz kapcsolódó politikai beszédmód is (lásd Szabó Lilla tanulmányát a Vírus és politikatudomány c. kötetben)  –, úgy a várakozásoknak megfelelően alakult az egészségügyi rendszer felkészültségének, a járvány korábbi szakaszára vonatkozó kormányzati válságkezelésnek vagy éppen a keleti-nyugati vakcinák megítélésének kérdése is. Magyarország ebben a tekintetben nem a kivétel, hanem egyike azon mintaországoknak, például az Egyesült Államok.

Az alábbiakban az IDEA Intézet 2021. július végén, augusztus elején végzett 2000 fős, online reprezentatív kutatására támaszkodunk, mely a koronavírus-járvány negyedik hullámával kapcsolatos lakossági véleményeket vizsgálta. Ez már a járvány azon szakasza, melynek során a lakosság veszélyérzete változhatott, és a vonatkozó kormányzati intézkedések (“lazítások”) növelhették az állampolgárok komfortérzetét. Emellett az oltásokkal kapcsolatos bizonytalanság is alábbhagyhatott – nem relativizálva persze különösen a Sinopharm körüli hatékonysági problémákat –, viszont a megkérdezettek a negyedik hullám érkezését is sejthették (legalábbis okkal feltételezhetjük). Ezek alapján a COVID veszíthetett a korábbi szakaszokra jellemző átpolitizált jellegéből, és ezzel párhuzamosan erősödhetett a világjárvány közegészségügyi probléma jellege. Végül hozzá kell tenni azt is, hogy augusztus 4-től megnyílt a lehetőség a harmadik oltás felvételére. Mindezek alapján azt vizsgáltuk, hogy míg a korábbi hullámok idején kifejezetten pártos válaszokat adtak a magyarok, úgy vajon 2022 nyarán a válaszadók harmadik oltásra vonatkozó preferenciája, illetve félelmük a negyedik hullámtól mennyire „rabja” az egyébként más esetekben fennálló pártosság(uk)nak.

Módszertan

A fentiek megválaszolásához logisztikus regressziós modelleket alkalmaztunk, és az alábbiakban két modell eredményeit mutatjuk be. Az első modell esetén a függő változó arra a kérdésre adott válasz, hogy „mennyire tart a válaszadó a negyedik koronavírus-hullám érkezésétől”. A változó 1-es értéket vesz fel, amennyiben a válaszadó kifejezetten tart a negyedik hullámtól, és 0-át minden más válaszadó esetén. A másik függő változónk esetén a kérdés a harmadik oltás iránti hajlandóságra vonatkozott („Augusztus 1-től lehetővé teszik a harmadik oltást. Ön élni fog vele?”). A regressziós modellben szereplő változó 1-et vesz fel, amennyiben a válaszadó beadatná magának a 3. koronavírus elleni oltást.

Eredmények

Az alábbi ábrák a válaszokhoz kiemelten fontos változók közötti kereszttáblás összefüggéseket szemléltetik. Látható, hogy a Fidesz-szavazók 45 százaléka inkább tart a koronavírus-járvány negyedik hullámától, míg 46 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy inkább nem. Ezzel szemben az ellenzéki szavazók (kivétel Mi Hazánk) körében valamivel többen jelölték, hogy nagyon tartanak a negyedik hullámtól, viszont többen vannak azok is, akik egyáltalán nem tartanak tőle. Ahogy az a vonatkozó regressziós táblából kiolvasható (1. Függelék), a negyedik hullámmal kapcsolatos félelemre inkább a válaszadók neme és kora van hatással: az idősebb nők tartanak tőle elsősorban.

  1. Ábra. Saját készítés. Forrás: IDEA, 2021 július-augusztus

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A következő ábra a pártpreferenciát és a harmadik oltás iránti hajlandóságot vizsgálja. Ahogy az a vonatkozó regressziós modellben is látható (2. Függelék), ebben az esetben a Fideszre szavazás jelentősen befolyásolja a válaszadói preferenciákat: amennyiben a válaszadó a Fideszre szavazna egy most vasárnap tartandó választáson, 3.388-del növeli az esélyét a harmadik oltás iránti hajlandóságnak, szemben mindenki mással. A két változó közötti kereszttáblás összefüggés alapján a Fidesz-szavazók jóval nagyobb arányban nyilatkoztak úgy, hogy beadatnák a harmadik oltást maguknak, míg a kormánypárti táboron kívüli szavazók 36 százaléka nem kíván élni vele.

2. Ábra. Saját készítés. Forrás: IDEA, 2021 július-augusztus

 

A függelékben található táblázatok részletesen bemutatják a logisztikus regressziós modellek együtthatóinak, illetve az együtthatókhoz tartozó szignifikanciaszintek alakulását.

Következtetések

Rövid vizsgálatunkban a címben feltett kutatási kérdésekre tehát az alábbi válaszokat kaptuk: egyrészt a koronavírus negyedik hullámától való félelem esetén a pártosság nem bír befolyásoló erővel, nem érvényesül az ismert politikai törésvonal, a szokásos kormány–ellenzék dichotómia. Azaz a koronavírus-járvány negyedik hulláma nem politikai értelemben osztja meg a válaszadókat. Ezzel szemben a harmadik oltás felvétele kapcsán egyértelműen megmutatkozik a válaszadók pártpreferenciájának (illetve pártkötődésének) befolyásoló ereje a közpolitikai preferenciákban. Ennek számos magyarázat lehet, például az, hogy a kormányzat a harmadik oltás lehetőségének megnyitásával maga lett az ügygazda, saját követői inkább meghallják, és mivel „a” kormány mondja, nagyobb bizalommal is vannak a harmadik oltással kapcsolatban.

Az első kérdést illetően – ahogy fentebb is kitértünk rá –, azáltal a koronavírus-járvány (az ezzel kapcsolatos hírek, a folyamatosan változó korlátozások, szabályozások, stb.) másfél éve az állampolgárok mindennapjaiknak szerves része, kialakulhatott bizonyos mértékű konszenzus a vírus kapcsán, azaz kevéssé az aktuális politikai kommunikáció befolyásolja a véleményeket. Továbbá a koronavírus kapcsán az állampolgárok egyre tájékozottabbak is a vonatkozó kérdésekben, és így könnyebben alakulhat ki pártoktól független véleményük.     

Mivel jelenleg a magyar kormányzati és ellenzéki politikai szereplők között az oltások fontosságában és a beoltottsági szint emelésében konszenzus van, a fenti eredmények kapcsán különösen hangsúlyozni kell, hogy egy pillanatnyi helyzetet mutatnak. Ahogy a negyedik hullámtól való félelem kapcsán – amely részben egy affektív állapot is – eltűnt a pártos elkötelezettség a szavazók véleményében, úgy további, koronavírussal kapcsolatos kérdések mentén is lazulhat a pártos kötődés szerepe –  még akár egy olyan extrém mértékben pártos ország esetén is, mint Magyarország.

1. Függelék

Függő változó: Mennyire tart a 4. hullámtól?

 

Sig.

Exp(B)

Férfi

0.006**

0.567

Kor

0.001***

1.024

Iskolai végzettség

0.773

0.985

Liberális-konzervatív

0.737

0.95

Kormány-ellenzék

0.232

.685

Konstans

0.000

0.046

Logisztikus regresszió. ***p<0.001, **p<0.005, *p<0.01

Saját készítés. Forrás: IDEA, 2021 július-augusztus

2. Függelék

Függő változó: Beadatná-e a 3. oltást?

 

Sig.

Exp(B)

Férfi

0.046

1.32

Kor

0.000***

1.024

Iskolai végzettség

0.060

1.074

Liberális-konzervatív

0.229

1.142

Kormány-ellenzék

0.000***

3.388

Konstans

0.000

0.029

Logisztikus regresszió. ***p<0.001, **p<0.005, *p<0.01

Saját készítés. Forrás: IDEA, 2021 július-augusztus

 

Címkefelhő

2010 aktivizmus alkotmánybíróság hatáskörének szűkítése altruista amnesty international antipluralizmus antipolitika átpolitizálódás autokratikus autonómia balázs zoltán beköszöntő belpolitika bene márton bertha szilvia blog bocskai boda zsolt brexit cenzúra civil ethosz civil szervezetek civil társadalom comparative agendas project comparative manifestos project comparative political data sets corvinus egyetem demokrácia demokratikus ellenzék depolitizálódás diktatórikus diskurzus dk doktorandusz dúró józsef egymillióan a magyar sajtószabadságért eljogiasodás élményvezérelt aktivizmus elszámoltatás érzelmek etnikai tisztogatás eurobarometer european social survey facebook filmek géntechnológia guillotine gyűjtőpárt habermas hatalompolitika hegedűs tamás hibrid rezsim higiénia hitler identitás ideológia illiberális állam integráció jobbik jogállam joguralom kádár-rendszer katharok képviseleti demokrácia kierkegaard konferencia konrád györgy konszolidált demokrácia koppány-csoport kormányzás autoriter módja kormányzásra készülés körösényi andrás korrupció közszolgálati média lenhardt balázs liberális demokráciák magyar politikai rendszer magyar politikatudományi társaság magyarország mávészet mérséklődés metaforák migrációs válság migration aid mikael wigell mnb modern individuum mozgalmi háttér mszp mta tk pti napirend nemzetközi adatbázisok néppárti népszerűség ngo orbán viktor orbán-rezsim papp zsófia parliaments and governments database pártfejlődés partikuláris pártok pártpreferencia patkós veronika patrimonializmus polgármester politikai cselekvés politikai fejlődés politikai pszichológia politikatudomány politikus populáris kultúra populizmus pősze lajos ptiblog radikális radikalizmus rítus róna dániel sajtószabadság soros alapítvány stratégia szakpolitika szegedi csanád szélsőséges személyiségjegyek szórólapok szövegbányászat sztálin szürke zóna tárdadalom társadalmi mozgalmak tisztaság toroczkai lászló török gábor tóth csaba tranzakciós aktivizmus újraválasztás univerzális civiltársadalom-elmélet usaid vaclav havel választási csalás választási szabályok választójog vallások varieties of democracy vendée vona gábor