PTIblog

A Politikatudományi Intézet blogja

Mennyire pontosan ítélik meg a politikusok az állampolgárok elvárásait?

2019. június 26. 12:11

Benedek István
Demokrácia- és Politikaelméleti Osztály

 

 

A demokratikus képviselet középpontjában a reszponzivitás áll, amely a népakarat érvényesülését, azaz a közvéleményre való fogékonyságot jelenti a vezetők részéről. Azonban ha létezik megragadható közvélemény (habár már ebben sincs egyetértés), és ha ezt még igyekeznek is figyelembe venni a döntéshozók, akkor is kérdéses, hogy az egyes ügyekben azt miképpen és milyen pontosan érzékelik a politikusok. Ez utóbbi kérdéssel foglalkozik Stefaan A. J. Walgrave, az Antwerpeni Egyetem Politikatudományi Tanszékének professzora, aki az MTA TK PTI-ben mutatta be a kutatása legújabb eredményeit. Az előadás a Comparative Agendas Project kutatóhálózatának 12. nemzetközi konferenciájához kapcsolódott, amely az MTA TK rendezésében került lebonyolításra június 6-a és 8-a között. A konferencia közel száz résztvevője hetvennél is több előadást tartott: a részletes program szerint a friss kutatási eredmények bemutatása mellett két újonnan megjelent könyv bemutatóján is részt vehettek a konferencián megjelentek.

A kártékony polarizáció hatásai a demokráciára

2019. június 06. 18:03

Szántó András
Demokrácia- és Politikaelméleti Osztály

 

 

2019. április 25-én Jennifer McCoy látogatott el a Magyar Tudományos Akadémia Politikatudományi Intézetébe, aki a kártékony polarizáció témájában tartott intézeti előadást. A bemutatott projekt feltételezése, hogy napjainkban a politikát egyre inkább a megosztottságot előmozdító politikusok határozzák meg, akik mind a demokrácia minőségét, mind a politikai közösség integritását aláássák. Példaként Hugo Chávezt említette, akit a „megosztás nagymesterének” nevezett előadásában, hiszen egymást keresztbemetsző, mesterséges törésvonalakat hozott létre a venezuelai társadalomban, amelynek a demokráciára nézve lesújtó következményei voltak. A populista politikusok stratégiáját követve Chávez a társadalmat egymással szembeálló „mi” és „ők” csoportra osztotta. Ez a megosztó stratégia nem értelmezhető csupán a politika terrénumán belül, hiszen továbbmélyítette azokat az immanens társadalmi feszültségeket, amelyekkel a venezuelai népnek már korábban is szembe kellett néznie, s ezzel korlátozta a politikai fejlődés lehetőségét

Hallgatói társadalom és a politika – negyedszer

2019. május 25. 6:38

Május 9-én került sor az MTA TK Politikatudományi Intézetében az Aktív Fiatalok Magyarországon 2019 kutatás eredményeinek sajtónyilvánosság előtti bemutatására. A magyar nappali tagozatos egyetemisták és főiskolai hallgatók körében végzett kérdőíves adatfelvétel negyedik hullámának legfontosabb eredményeit a kutatás vezetője, Szabó Andrea, valamint a kutatócsoport tagjai közül Oross Dániel és Susánszky Pál mutatták be a megjelent újságírók, kutatók, a kutatásban is részt vevő hallgatók és az érdeklődők számára.

Személyközpontú politikai rendszerek – a kremlinológián túl

2019. április 23. 11:08

Molnár Csaba
Kormányzás és Közpolitika Osztály

 

 

A személyközpontú politikai rendszerek működésének elemzése messzire jutott a hidegháborús korszak kremlinológiájától. Ami régen a politikai vezetőkről készült képek elemzését jelentette, annak megfigyelését, hogy kik tűntek el és kik tűntek fel környezetükben, és milyen közel is állnak hozzá, mára korszerű módszerek együttes alkalmazásává vált. Alexander Baturo, az Dublin City University kutatója az új kremlinológia eljárását és eredményeit mutatta be az MTA TK PTI-ben.

Vonzás és taszítás. Új választók a 2018-as választási küzdelemben

2018. november 09. 14:48

Patkós Veronika
Politikai Viselkedés Osztály

 

 

A 2018-as választások előtti domináns elemzői várakozás az volt, hogy a magas részvétel az ellenzéki pártoknak, míg az alacsonyabb részvétel a Fidesz-KDNP-nek fog kedvezni. Ez a várakozás utólag nem bizonyult helyesnek, az eredmények szerint a magas részvételből inkább profitáltak a kormánypártok, mint az ellenzéki pártok. Azok a szavazók, akik 2014-ben nem szavaztak, 2018-ban viszont igen, inkább a jobboldali pártok, ezen belül is elsősorban a kormánypártok felé fordultak.  Ez az újonnan megnyert választói réteg pedig kompenzálta azt a veszteséget, amelyet a kormánypártoktól a ciklus során elfordult választók okoztak a Fidesz-KDNP számára. Ebben a bejegyzésben azt mutatom be, hogy valójában már a kampány kezdetekor világos jelei voltak annak, hogy a korábban nem szavazók bevonódása a kormánypártoknak is kedvezhet, illetve, hogy az új szavazók leginkább a Fidesz és a Jobbik támogatóiként jelennek majd meg. Ezen kívül arra is rávilágítok, hogy bár e két pártot a választók ideológiailag hasonlónak tartják, teljesen különböző társadalmi csoportokban sikerült új választókat megnyerniük.

Domináns pártrendszer: miért ismétlődik Magyarországon?

2018. október 19. 13:05

Csizmadia Ervin
Politikai Viselkedés Osztály

 

 

Magyarországon ismét feltűnt a domináns párt típusa. A jelenség azonban távolról sem új, a történelmi előképek pedig segítenek megérteni azt, hogy a Fidesz-jelenség milyen logikát követ és ismétel meg. A domináns pártok Magyarországon mindig is az geopolitikai helyzetnek megfelelően, a magyar parlamentarizmus sajátosságaihoz illeszkedve, valamint létező társadalmi elvárások mentén alakultak ki és formálták át a pártrendszert.

Facebook, Instagram és Twitter a 2018-as országgyűlési választások kampányában

2018. október 13. 11:15

Farkas Xénia
Politikai Viselkedés Osztály

 

 

Bene Márton
Politikai Viselkedés Osztály
 

 

Mely politikai szereplők és milyen hatékonysággal használták a közösségi médiát a 2018-as választási kampányban? Kik posztolnak a legtöbbet? Kik a legpasszívabbak a Facebookon? Kinek a posztjait osztják meg, és kinek a tartalmaihoz szólnak hozzá a legtöbben? A húsvéti sonkakészítés rejtelmei vagy a közpolitikai tartalmak érdekesebbek? Milyen képeket osztanak meg a politikusok az Instagramon? Ki használja a Twittert? Ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat bejegyzésünkben.

Permanens válsághangulat: a migráció jelentősége a magyar és az európai közvéleményben

2018. október 04. 15:58

Bíró-Nagy András
Kormányzás és Közpolitika Osztály

 

 

A migráció minden kétséget kizáróan a 2014–2018-as parlamenti ciklus kulcstémája volt a magyar politikában. Az alábbi írás azt vizsgálja, hogy miként alakult a migráció témájának jelentősége a magyar és az európai közvéleményben, egyben választ adva arra a kérdésre, hogy a magyar kormány tematizálási kísérletének hatása mennyire tekinthető kiugrónak európai összehasonlításban.

Van programja 2018. április 8-ra?

2018. szeptember 28. 15:07

Dobos Gábor
Demokrácia- és Politikaelméleti Osztály

 

 

A 2018-as országgyűlési választás aligha a választási programokról és a pártok által tett ígéretekről szólt. A választási ígéretek mandátumelméleti alapú elemzése mégis sokat elárul a pártok kampányáról, közpolitikai beállítottságáról és stratégiájáról. Az alábbi írás azt vizsgálja, hogy a pártok mennyi vállalást tettek és ezek a szakpolitikai területek milyen széles körét érintették.

Címkefelhő

2010 aktivizmus alkotmánybíróság hatáskörének szűkítése altruista amnesty international antipluralizmus antipolitika átpolitizálódás autokratikus autonómia balázs zoltán beköszöntő belpolitika bene márton bertha szilvia blog bocskai boda zsolt brexit cenzúra civil ethosz civil szervezetek civil társadalom comparative agendas project comparative manifestos project comparative political data sets corvinus egyetem demokrácia demokratikus ellenzék depolitizálódás diktatórikus diskurzus dk doktorandusz dúró józsef egymillióan a magyar sajtószabadságért eljogiasodás élményvezérelt aktivizmus elszámoltatás érzelmek etnikai tisztogatás eurobarometer european social survey facebook filmek géntechnológia guillotine gyűjtőpárt habermas hatalompolitika hegedűs tamás hibrid rezsim higiénia hitler identitás ideológia illiberális állam integráció jobbik jogállam joguralom kádár-rendszer katharok képviseleti demokrácia kierkegaard konferencia konrád györgy konszolidált demokrácia koppány-csoport kormányzás autoriter módja kormányzásra készülés körösényi andrás korrupció közszolgálati média lenhardt balázs liberális demokráciák magyar politikai rendszer magyar politikatudományi társaság magyarország mávészet mérséklődés metaforák migrációs válság migration aid mikael wigell mnb modern individuum mozgalmi háttér mszp mta tk pti napirend nemzetközi adatbázisok néppárti népszerűség ngo orbán viktor orbán-rezsim papp zsófia parliaments and governments database pártfejlődés partikuláris pártok pártpreferencia patkós veronika patrimonializmus polgármester politikai cselekvés politikai fejlődés politikai pszichológia politikatudomány politikus populáris kultúra populizmus pősze lajos ptiblog radikális radikalizmus rítus róna dániel sajtószabadság soros alapítvány stratégia szakpolitika szegedi csanád szélsőséges személyiségjegyek szórólapok szövegbányászat sztálin szürke zóna tárdadalom társadalmi mozgalmak tisztaság toroczkai lászló török gábor tóth csaba tranzakciós aktivizmus újraválasztás univerzális civiltársadalom-elmélet usaid vaclav havel választási csalás választási szabályok választójog vallások varieties of democracy vendée vona gábor