Elismert kutatások

POPULIZMUS A KÖZPOLITIKA- ÉS JOGALKOTÁSBAN

(NKFIH témaszám: K 129245)

populizmussal kapcsolatos kutatások (amelyekben a nyugati tudósok szerepe a meghatározó) eddig döntően a radikális, illetve szélsőséges populista politikai pártokra koncentráltak; a centrista populizmusnak, valamint a populista pártok alkotta kormányok közpolitikai döntéseinek és azok jogi implementálásának sajátosságait kevéssé vizsgálták. A kelet-közép-európai új demokráciák, amelyekben az utóbbi időben több helyen is populista politikai erők kerültek hatalomra, kiváló terepet biztosítanak a populizmus tanulmányozására: a kormányzás, a közpolitikai döntések és ezek jogszabályokba foglalása vizsgálatára. Így a kutatás várhatóan jelentősen hozzá fog járulni a populizmusnak a közpolitikai döntésekre, mindenekelőtt a kormányzásra gyakorolt hatásai megértéséhez. Megközelítésünk nem normatív – azoknak a mechanizmusoknak a megértésére törekszünk, amelyek révén a populista politikai szereplők a közpolitikai folyamatokat alakítják. A kutatás érdemben hozzájárulhat elméleti és konceptuális téren a populizmussal kapcsolatos nemzetközi kutatásokhoz a kormányzás és a centrista populizmus közötti viszony kidolgozásában közpolitikai perspektívából. A kutatás fő empirikus hozadéka az – elsősorban a kelet-közép-európai új demokráciákban fellépő – populista politikai aktorok közpolitikai szerepének megértésében várható, így jelentős nemzetközi (közép-európai komparatív) potenciállal rendelkezik.

KutatásvezetőBoda Zsolt

 

ÍGÉRETKUTATÁS

Választási ígéretek és kormányzati teljesítés Magyarországon, 1990-2014

A „Választási ígéretek és kormányzati teljesítés Magyarországon, 1990-2010” (röviden: ígéretkutatás) kutatási projekt 2010-ben indult OTKA (K 101401) támogatással. A kutatás arra a kérdésre kereste a választ, hogy milyen a kapcsolat a pártok kampányígéretei és a tényleges kormánypolitika között.

Másként megfogalmazva: vajon a pártok felelőtlenül ígérgetnek a választási kampány során, vagy éppen ellenkezőleg, betartják a kampányban, a választási programban foglaltakat? Vajon az állampolgárok a következő választás során figyelembe veszik azt, hogy a kormány betartotta-e az ígéreteit, vagy szavazatukat nem a múlt, hanem csakis az aktuális ígéretek befolyásolják?

Kutatásvezető: Dobos Gábor

 

A KORMÁNYZÁS ÉS A KÖZPOLITIKAI DÖNTÉSEK MINŐSÉGE: EGY BIG DATA MEGKÖZELÍTÉS

A jó kormányzás problematikája végigkíséri a politikai gondolkodás történetét, de empirikus vizsgálatának lehetőségei még mindig csak részlegesen felderítettek. Sem a döntéshozók, sem a közvélemény számára nem állnak rendelkezésre könnyen áttekinthető, a kormányzati ciklusok összehasonlíthatóságát is biztosító adatok. A kutatás egy olyan objektív mércerendszert dolgoz ki, mely egyszerre épít a jogbiztonság fogalmára, illetve a közpolitikai sikeresség elméleti irodalmára. Ezeket az elméleti fogalmakat a rendszerváltás utáni magyar törvények és kormányrendeletek vizsgálatára alkalmazza. A vizsgálati keret újszerűségét adja továbbá, hogy olyan, a magyar társadalomtudományban messze nem bevett Big data technikákat alkalmaz, mint a nagyméretű folyószövegek mesterséges intelligenciára épülő szövegbányászati megoldások. Összességében a projekt a magyar társadalomtudományban először ad átfogó képet a kormányzás minőségéről objektív adatok alapján, miközben hozzájárul a legkorszerűbb számítógépes módszertani eljárások magyarországi megismertetéséhez is.

Kutatásvezető: Sebők Miklós

 

REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KAPACITÁSOK EURÓPA PERIFÉRIÁN:
külföldi beruházások és uniós támogatások Kelet- és Dél-Európában 

(MTA Prémium posztdoktori ösztöndíj, PPD-028/2017)

Három keleti (Lengyelország, Magyarország, Románia) és két dél-európai (Portugália, Spanyolország) EU tagállam NUTS 2-es és NUTS 3-as régióinak vizsgálatával a kutatás arra keresi a választ, hogy a regionális fejlesztési kapacitások hogyan befolyásolják a külföldi beruházások mennyiségét és minőségét, valamint a K+F-re és képzési projektekre költött uniós támogatásokat.

Kutatásvezető: Medve-Bálint Gergő

 

AZ EURÓPAI UNIÓS TAGSÁG HATÁSA A MAGYAR KÖZPOLITIKÁRA

E kutatás célja az európai uniós tagság magyar közpolitikára gyakorolt hatásának vizsgálata. Annak ellenére, hogy az európaizáció témaköre alaposan kutatott területnek számít, a Magyarországról szóló kutatások szinte teljesen hiányoznak a nemzetközi irodalomból. Ezen alapkutatás az első empirikus kutatás, amely a magyar közpolitika európaizációját vizsgálja. Az uniós tagság hazai közpolitikára gyakorolt hatását három aspektusból (törvényalkotás a magyar Országgyűlésben, országspecifikus ajánlások megvalósítása, kötelezettségszegési eljárások) feldolgozó új adatbázisok által stabil alapokon vonhatjuk meg annak mérlegét, hogy miként illeszkedett be Magyarország az európai közpolitikai folyamatokba 2004 óta. A kutatás célkitűzései a következők:

a) Feltárni az uniós csatlakozás utáni magyar kormányok teljesítményét az uniós jogszabályoknak és ajánlásoknak történő megfelelés terén.

b) Feltárni, mely területeken a legerősebb az uniós közpolitikai hatás Magyarországon.

c) Megvizsgálni a hasonlóságokat és a különbségeket az uniós csatlakozás utáni magyar kormányok között a kötelezettségszegési eljárások terén, és hogy mindez miként viszonyul a visegrádi országokkal szemben indított eljárásokhoz.

d) Kimutatni, hogy milyen mértékben hajtotta végre a magyar kormány az Európai Bizottság országspecifikus közpolitikai ajánlásait, és mindez hogyan viszonyul a visegrádi országok végrehajtási teljesítményéhez.

Kutatásvezető: Bíró-Nagy András

 

POLTEXT

A Text Mining of Political and Legal Texts (POLTEXT) Inkubátor projekt célja, hogy Big Data módszerekkel vizsgáljon magyar nyelvű és külföldi politikai és jogi dokumentum-gyűjteményeket. A kvalitatív adatforrások (szövegek, képek és videók) elemzésének hagyományos megközelítései jellemzően az adatok kézi feldolgozására építenek. Miközben a forrásanyag ismerete továbbra is nélkülözhetetlen bármilyen társadalomtudományi vizsgálatban, a kézi feldolgozás korlátai is nyilvánvalóak, elsősorban kutatási eredmények megbízhatósága és érvényessége tekintetében. Ugyanis mivel az emberi döntéshozatali folyamat óhatatlanul hordoz magában szubjektív elemeket, két emberi kódoló igen könnyen különböző címkét rendelhet valamely szöveg ugyanazon részéhez. Továbbá az adatforrások széles skálája, nagy terjedelme (pl. egy ország minden elfogadott törvényének szövege) kivitelezhetetlenné teheti az emberi adatfeldolgozást.

Mindezen, és hasonló okokból a kvantitatív szövegelemzési és szövegbányászati megközelítések a szöveges forrásokat alapul vevő társadalomtudományi Big Data projektek tekintetében új módszertani standardot jelentenek. Jelen kutatóhálózat célja hasonlóan gondolkodó, szövegbányászati technikákat alkalmazó kutatókból álló nemzetközi hálózatot létrehozni. Nemzetközi és interdiszciplináris (nem csupán a projekt résztvevői, hanem az adattudomány és a számítógépes nyelvészet képviselői közötti) együttműködések születésének elősegítésére, továbbá számos, különböző európai országból származó és különböző életkorú kutatók közös projektjeinek megszületésére, tudástranszferre és a lehető legmagasabb minőségű társadalomtudományi kutatások születésének is alapot kíván nyújtani a projekt.

Kutatásvezető: Sebők Miklós

 

KÉPVISELŐI MUNKA ÉS VÁLASZTÁSI EREDMÉNYEK

A kutatás fő célja a képviselők által végzett munka sokféleségének feltérképezése, és annak a kérdésnek az eldöntése, hogy a munka intenzitásában megmutatkozó különbségek megjelennek-e a következő választásokon elért eredményekben. A projekt egy tágabb, és két szűkebb területre koncentrál. Az adatgyűjtésre irányuló erőfeszítések legnagyobb része a képviselőkre és a parlamenti tevékenységükre vonatkozó információk összegyűjtésére összpontosul. A képviselő parlamenti kérdések területén mutatott aktivitásának és a felszólalásai gyakoriságának segítségével történik annak feltárása, hogy mennyi időt töltenek nem-törvényhozó tevékenységgel a parlamentben. Másodszor, a közpolitikai reszponzivitást a mezőgazdaságból élő népesség választókerületi nagysága és egyrészt a parlamenti kérdések és interpellációk tartalma, másrészt a bizottsági pozíciók elosztása közötti összefüggés ragadja meg. Harmadszor, az állami támogatások választókerületbe vonzása, illetve ennek a képessége a választókerületért végzett szolgálat speciális esetének számít. A Strukturális Alapokból a választókerületbe áramló összegek nagysága és a választási eredmények közötti kapcsolat feltárása képezi a kutatás ezen pillérének fő célkitűzését. Ezen kérdések megválaszolása közelebb visz bennünket a parlamenti kutatások azon feltételezésének értékeléséhez, miszerint a képviselők azért végeznek bizonyos tevékenységeket, mert azt remélik, hogy mindez közelebb viszi őket az újraválasztáshoz. Továbbá, képet kapunk arról is, hogy mennyire működik a választók általi egyéni elszámoltatás Magyarországon, és új információink lesznek a képviselet minőségével kapcsolatban is.

Kutatásvezető: Papp Zsófia

 

VÁLASZTÁS 2018 - KÖNYVPROJEKT

2018-as választással kapcsolatos könyv 2018. novemberében mintegy 1,5 éves előkészítő munka után jelent meg. A Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetében, illetve annak jogelődjeiben komoly, lassan három évtizedre visszanyúló hagyománya van az országgyűlési választások tárgyszerű, tudományos elemzésének. A Választás 2018 – könyvprojekt ezt a nemes hagyományt folytatva a 2018-as országgyűlési választást, annak eredményeit és hatását, valamint a választási kampányt vizsgálta rendkívül széles szakmai együttműködés keretében. Az érdeklődő olvasók közérthető nyelvezettel írt történeti, elméleti és empirikus megközelítésű tanulmányokkal egyaránt találkozhatnak a kötetben.

Talán nincs a világon olyan parlamenti választás, amelyet az adott politikai közösség ne tartana magára nézve politikatörténeti jelentőségűnek. Magyarországon ez a jelentőség még inkább érzékelhető, már csak annak okán is, hogy politikatudományi értelemben a 2010. évi országgyűlési választásokat követően egy új rezsimről beszélhetünk. Természetesen egy-egy választás más miatt fontos a választópolgároknak, a nyilvánosság különböző szereplőinek és a politológusnak. A másodjára „vizsgázó” új választási rendszer viszont olyan kihívást intéz cselekvők és az értelmezők elé, amelyek miatt a választást (és azt megelőző időszakot) csak komplexitásában kell és lehet értelmezni.

Minden választás napját várakozások, feltételezések, kalkulációk és bizonytalanságok előznek meg, mindezek következnek a pluralizmusból, amelynek hiánya esetén nem beszélhetünk politikáról vagy politikumról. Azt is mondhatjuk, hogy ettől „művészet” a politika, ahogyan azt is, hogy ettől kerül mozgásba egy-egy politikai rendszer.

Kutatásvezető: Szabó Andrea, Böcskei Balázs

 

JUDICON

A JUDICON nemzetközi kutatási projekt célja annak vizsgálata, hogy hét európai ország alkotmánybíróságai miként korlátozzák a törvényhozások mozgásterét. A korábbi empirikus elemzések bináris megközelítése (az alkotmánybíróságok határozataikban alkotmányosságról vagy alkotmányellenességről döntenek) helyett a kutatás módszertana a határozatokat döntésekre és azok elemeire bontja fel. A döntés elemeit súlyozva meghatározható egy-egy alkotmánybírósági döntés erőssége, azaz annak mértéke, hogy mennyire korlátozza a testület a törvényhozás mozgásterét. A kutatás első lépése tehát egy új módszertani megközelítés kidolgozása és az alkotmánybírósági döntések e módszertan alapján való elemzése. A kutatás második lépése annak vizsgálata, hogy mi befolyásolja az alkotmánybíróságokat a döntéseikben. Ennek során a bíróságokra vonatkozó szakirodalomból kiindulva vizsgáljuk, hogy kapcsolatban van-e a bírók adott kérdésben elfoglalt pozíciója az őket jelölő politikai szervezetek pozíciójával (attitűdmodell), vagy a döntéshozatal során a bírók figyelembe veszik a tágabb politikai kontextust és a külső tényezők alapján stratégiai viselkedést folytatnak.

A kutatás két lépésének összekapcsolása által nemzetközi szinten, szisztematikusan összehasonlíthatóvá válnak a törvényhozások és az alkotmánybíróságok közötti politikai folyamatok dinamikái. A kutatásban részt vevő országok: Albánia, Csehország, Lengyelország, Magyarország, Németország, Románia, Szlovákia.

Kutatásvezető: Pócza Kálmán

 

POLITIKAI REALIZMUS PROJEKT

A PTI Realizmus-kutatócsoportja által folytatott kutatómunka két nagyobb tematikus fókusszal rendelkezik: az NKFIH támogatásával zajlott egy elsősorban a kortárs hazai politikai gondolkodás "realista fordulatával" foglalkozó kutatás, amelynek alapkérdése az volt, hogyan gyökeresedtek meg a rendszerváltás utáni magyar politikai gondolkodásban a politika autonómiájával kapcsolatos belátások. Emellett a kortárs realista politikaelmélet klasszikus kérdéseivel (erkölcs és politika viszonya) kapcsolatos számos tanulmány született. A következő években a kutatócsoport az endogén politikai normák szerepével kapcsolatos kutatásokra fogja összpontosítani a figyelmét.

Projektvezető: Szűcs Zoltán Gábor

 

HATALOMMEGOSZTÁS

A hatalommegosztás dimenziói összehasonlító elemzésben

A közhatalom megosztásának közjogi megközelítése régóta használt és ismert. Kevésbé áll azonban a politikaelmélet érdeklődésének homlokterében: a kutatás során elsősorban ezt a fókuszt igyekszem megtalálni és megfogalmazni, tehát nem annyira az empirikus, s nem a jogi aspektusokra, hanem a hatalom megosztásának politikai logikájára, elméleti jelentőségére koncentrálok.

Kutatásvezető: Balázs Zoltán

 

AZ ORBÁN-REZSIM

A 2010-es parlamenti választást követően egy új, a korábbitól markánsan eltérő politikai rezsim jött létre Magyarországon. Az Orbán-rezsim a nemzetközi politikatudomány érdeklődésének fókuszába került és politikatudományi reflexiók sorát hívta elő, amelyek azonban vagy a populizmusra vagy a demokratizálódás paradigmájára egyszerűsítik le a problémát. A projekt célja, hogy a szakirodalomban uralkodó egydimenziós, teleologikus és klasszifikációs értelmezéshez képest egy teoretikus megalapozású, a weberi ideáltipikus módszert alkalmazó fogalmi keret, a plebiszciter vezérdemokrácia koncepciója (http://www.poltudszemle.hu/szamok/2017_4szam/korosenyi.pdf) segítségével írja le és elemezze az Orbán-rezsimet.

Kutatásvezető: Körösényi András

 

Politikai eszmerendszerek Magyarországon

A rendszerváltás utáni pluralizmus és eszmetörténeti gyökerei.

A kutatás a Corvinus Egyetem magyar politikai eszmetörténeti kurzusának igényei alapján indult el. A rendelkezésre álló monografikus vagy áttekintő jellegű művei a rendszerváltás utáni korszakra nem terjednek ki. Elsődleges célunk ennek pótlása. Ugyanakkor módszertani innováció és tudományos ambíció, hogy az elmúlt harminc év politikai ideológiai és világnézeti vitáinak, az egyes nézetrendszereknek a szellemi és történeti gyökereit is föltárva ex post rekonstruáljunk egy lehetséges eszmetörténeti olvasatot is. Szakítunk a szerzőcentrikus megközelítéssel, de nem a fogalomtörténet, s nem a diskurzuselemzés módszerét alkalmazzuk, hanem az egyes ideológiák történeti önreflexiós képességére építünk. A M. Freeden-féle morfológiai és az A. MacIntyre-féle társadalmi gyakorlat-felfogás eszközeit is igyekszünk használni. 

Kutatásvezető: Balázs Zoltán

 

Rework

„Munkás - társadalom-történet - a munka és a munkásság modernkori társadalomtörténete Magyarországon Közép-Európai kitekintéssel”

K 116625 OTKA_NKFIH

 Kétségtelen, hogy a munka szerepének átalakulása a modernkori társadalmi változások egyik legfontosabb kérdése. Eddig nem készültek olyan történeti művek, amelyek hosszú időtartamú elemzés keretében, mikro- és makroszintű megközelítésben a politikai, gazdasági, társadalmi rendszerváltásokon átívelően vizsgálják a munka és a munkásság társadalomtörténetét a modernkori Magyarországon. Ennek a projektnek a keretében lényegében erre teszünk kísérletet. Egyfelől feldolgozzuk az egyik legnagyobb magyar nehézipari üzem, az Ózdi Kohászati Üzemek társadalmának a történetét XIX-XX. század fordulóján kibontakozó dinamikus fejlődéstől a XX. század végén bekövetkezett megszűnéséig, ezzel párhuzamosan vizsgáljuk egy kisebb település, Rudabánya bányásztársadalmának átalakulását is. A magyar esettanulmányok megírása során szerzett tapasztalatokat, kutatási eredményeket, első megközelítésben egyfajta kitekintésként, szeretnénk összehasonlítani, néhány hasonló, elsősorban közép-európai gyári/városi/lokális munkástársadalom történetével a rendelkezésre álló szakirodalom alapján. A feladat tehát kettős jellegű: széleskörű levéltári, statisztikai, anyakönyvi forrásfeltárás és családtörténeti/élettörténeti interjúk alapján egy társadalomtörténeti összegzés megírása a munka és a munkásság magyarországi modernkori társadalomtörténetéről, valamint a vonatkozó szakirodalom feltárása révén egy közép-európai összehasonlító kitekintés elkészítése. Mindez társadalomtörténeti alapkutatási feladat elvégzését jelenti.

Kutatás időtartama: 2016-2019

Kutatásvezető: Valuch Tibor

 

Egyéni kutatások