Bemutatkoznak a Politikatudományi Intézet nyertes OTKA pályázatai

   2020. október 1. 13:00 - 2020. október 1. 14:30

A Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézete szeretettel meghív minden érdeklődőt online konferenciájára, amelyen az Intézet tavalyi és idei nyertes OTKA kutatásai mutatkoznak be. A rendezvényen a kutatók röviden ismertetik kutatási terveiket és projektjüket.

A rendezvényre 2020. október 1-én 13:00 és 14:30 között kerül sor. A beszélgetést a Zoom alkalmazáson keresztül közvetítjük. Az eseményen való részvétel előzetes regisztrációhoz kötött. Kérjük, részvételi szándékát jelezze az alábbi űrlap kitöltésével legkésőbb szeptember 29-ig: https://forms.gle/5yr2pTtEVESSmRpp7. Az esemény linkjét a regisztrált résztvevőknek egy külön e-mailben küldjük.

Program

(a kutatások rövid összefoglalói ld. alább):

13:00 Megnyitó

13.05–13.15 Szabó Gabriella: EXPRIMER - Politikai kommunikáció az expresszivitás korában. Mi jellemzi az affektív, expresszív és vulgarizálódó politikai kommunikációt Magyarországon?

13.15–13.25 Medve-Bálint GergőTransznacionális iparpolitika az EU perifériáin: állami támogatások és uniós források felhasználása Kelet- és Dél-Európában

13.25–13.35 Bíró-Nagy András: Az Európai Unió közpolitikai hatásának percepciói: a magyar közvélemény európaizációja

13.35–13.45 Bene Márton: Hálózatos lokalitás: A közösségi média helyi politikában játszott szerepének vizsgálata

13.45-13.55 Metz Rudolf: Populista vezetők a követőik szemében. A kortárs populista politika követőközpontú magyarázata és vizsgálata

13.55-14.05 Oross Dániel: Demokratikus innovációk és a magyar pártok

14.05-14.15 Papp Zsófia: Választási szabályok, képviselői szerepek és a képviseleti demokráciával való elégedettség

14.15-14.30 Kérdések és válaszok.

Az esemény moderátora Sebők Miklós, a TK Politikatudományi Intézet igazgatója. A közönség kérdéseit a rendezvény során a pti.tudtitkar@tk.mta.hu címre várjuk!

A TK PTI új OTKA kutatásai – Rövid összefoglalók

1. Szabó Gabriella: EXPRIMER - Politikai kommunikáció az expresszivitás korában. Mi jellemzi az affektív, expresszív és vulgarizálódó politikai kommunikációt Magyarországon? (OTKA fiatal kutatói kiválósági program 2019)

A kutatás célja az érzelmek és a politikai kommunikáció összefüggéseinek feltárása. A vizsgálat során elméleti és empirikus munkát végzünk az affektív beszédmódok és a politika kapcsolatáról. Problémaorientált esettanulmányok segítségével a politikusok, az újságírók és az állampolgárok érzelemkifejezési stratégiáit és mintázatait tárjuk fel szöveges és képi anyagokon egyaránt. Olyan kérdésekre keressük a választ, hogy: miért terjed a trágárság a magyar politikában?; milyen érzelmek jellemzik a közösségi médiában zajló politikai diskurzust?; hogyan jelenik meg az újságírói szubjektum a tömegkommunikáció tartalmaiban?; miként befolyásolja a politika  az érzelemkifejezésére vonatkozó szokásokat?. A projekt 2019 december elsején indult, futamideje 4 év. Résztvevők: Bene Márton, Burai Krisztina, Farkas Xénia, Kiss Balázs, Szabó Gabriella (kutatásvezető) és Szabó Lilla Petronella.

2. Bene Márton: Hálózatos lokalitás: A közösségi média helyi politikában játszott szerepének vizsgálata (OTKA fiatal kutatói kiválósági program 2020)

A kutatási program a közösségi média magyarországi helyi politikában játszott szerepét és hatásait vizsgálja. A kutatás kiindulópontja szerint a közösségi média új erőt adott a helyi nyilvánosságnak azáltal, hogy helyi lakosok, politikai szereplők, médiumok, aktivisták, oldalak és csoportok sűrűn összekapcsolt hálózatait hozta létre. Ezzel összhangban azt feltételezzük, hogy a közösségi média ma jelentős szerepet játszik a helyi politikai folyamatok alakításában, és az ezeken a platformokon a választókat érő helyi politikával kapcsolatos élmények hatással vannak az állampolgárok általánosabb politikai viselkedésére és attitűdjeire. Kutatásunk célja, hogy feltárja e közösségi média-alapú helyi nyilvánosságok (1) működését; (2) és a választókra, illetve a (3) helyi politikai folyamatokra gyakorolt hatásait. A kutatás többféle, kvantitatív (kérdőív, tartalomelemzés) és kvalitatív (antropológia) módszertani megközelítést is felhasznál a kérdések megválaszolásához.

3. Bíró-Nagy András: Az Európai Unió közpolitikai hatásának percepciói: a magyar közvélemény európaizációja (OTKA kutatási témapályázat 2020)

E kutatás az uniós tagság közpolitikai hatásával kapcsolatos percepciókat vizsgálja Magyarországon. Az első számú célunk feltárni a magyar társadalom véleményét és attitűdjeit az EU közpolitikai befolyásával kapcsolatban, különös tekintettel arra, hogy mely közpolitikai területeken érzékeli a magyar társadalom az uniós tagság hatását a hétköznapokban. A Magyarország jövőbeli uniós szerepével kapcsolatos tudományos és közéleti viták szempontjából fontos, hogy tudjuk, milyen tévképzetek léteznek az Európai Unió hazai közpolitikai befolyásával kapcsolatban, és hol húzódnak az európai integráció határai a magyar társadalom számára. Ezekre a kérdésekre empirikus, adatalapú válaszokat fogunk adni, amelyek segítségével e kutatási projekt egy tényszerűbb diskurzus kialakításához járul hozzá Magyarország uniós tagságáról.

4. Medve-Bálint Gergő: Transznacionális iparpolitika az EU perifériáin: állami támogatások és uniós források felhasználása Kelet- és Dél-Európában (OTKA fiatal kutatói kiválósági program 2020)

Az utóbbi években társadalomtudósok és politikai döntéshozók egyaránt élénk vitát folytatnak arról, hogy az állam milyen módon avatkozhatna be a gazdaságba annak érdekében, hogy azokat a magas hozzáadott értékű beruházásokat támogassa, amelyek hosszú távon is hozzájárulhatnak a gazdasági növekedéshez. Az EU-n belül ez a kérdés különösen nagy jelentőséggel bír a déli és a keleti tagállamokban, amelyek gazdaságilag tartósan le vannak maradva a legfejlettebb tagországokhoz képest. Ráadásul mind a kivitel-orientált keleti, mind a belső fogyasztásra építő déli növekedési modell napjainkra kifulladt, ezért mindkét EU-s belső periféria új növekedési lehetőségeket kell keressen. Ehhez a gazdasági szerkezetváltáshoz az EU lehetőségeket és forrásokat is biztosít az állami támogatások szabályozásán és a Strukturális Alapok forrásain keresztül. Ezeket aztán a tagállamok iparpolitikai eszközökként alkalmazhatják a magas hozzáadott értékű tevékenységek támogatására. Vagyis az EU által nyújtott lehetőségek és források transznacionális iparpolitikaként értelmezhetők. Azonban az, hogy mennyire képesek a tagállamok a fenti lehetőségeket kihasználni, különbözik a két periféria esetében. Kutatásunk azt vizsgálja, hogy a 2008-as gazdasági válság előtt és után a keleti és déli tagállamok hogyan hasznosították az állami támogatásokat és az uniós forrásokat a magas hozzáadott értékű gazdasági tevékenységek támogatására és egyben törekszik a feltárt különbségek magyarázatára is.

5. Metz Rudolf Tamás: Populista vezetők a követőik szemében. A kortárs populista politika követőközpontú magyarázata és vizsgálata (OTKA posztdoktori kiválósági program 2020)

Az elmúlt évek tapasztalata tükrében a populizmus átstrukturálta a politikai versenyt és sok helyütt meghatározza a kormányok politikáját. A szakirodalom döntő része azonban a populista politikusok cselekedeteire, stratégiájára, retorikájára és ideológiai álláspontjára összpontosít, és nem hagynak teret követőik (támogatóik) és a vezetőikhez fűződő kapcsolataik elemzésére. A projekt célja, hogy kitöltse ezt az űrt. A kutatás három szinten járul hozzá a populizmus és a politikai vezetés kutatásához. Először, a kutatás amellett érvel, hogy a karizmatikus vezetés koncepciója megfelelő keretet ad a „tömegek” és a populista vezető közötti kapcsolat megértéséhez. Másodszor, a projekt célja egy követőközpontú perspektíva bevezetése és alkalmazása a politikai vezetéskutatás területén. Harmadszor, a kutatás empirikus szakasza arra vállalkozik, hogy feltárja a hazai populista politika dinamikáját, amelynek tapasztalata és eredményei további nemzetközi összehasonlító kutatásoknak adhat alapot a jövőben.

6. Oross Dániel: Demokratikus innovációk és a magyar pártok (OTKA posztdoktori kiválósági program 2020)

A demokratikus politikai rendszerekben a képviseleti demokrácia fő aktorai a pártok vezető tisztségviselői valamint a megválasztott országgyűlési képviselők és a kormánytagok. De nem kizárólag a képviseleti demokrácia szereplői azok, akik egy demokratikus politikai rendszerben befolyással bírnak a politikai döntéshozatalra. A részvételi valamint a deliberatív demokrácia főként azokra állampolgárok és civilszervezetek által kezdeményezett döntéshozatali mechanizmusokra, eljárásokra fókuszál, amelyek a képviseleti demokrácia intézményeit kiegészítve, az állampolgárok bevonása révén kívánják javítani a politikai döntések társadalmi elfogadottságát és hatékonyságát. A demokratikus innovációk kutatása olyan sikeresen megvalósított gyakorlatokra, módszerekre fókuszál, amelynek célja a demokratikus kormányzat és a politika struktúráinak, folyamatainak megváltoztatása azok javítása érdekében. A kutatás célja, hogy a választók és képviselők közötti kapcsolatot új alapokra helyező demokratikus innovációk ismertségét és elfogadottságát felmérje Országgyűlési képviselettel rendelkező pártok választott vezetői, valamint parlamenti képviselői körében.

7. Papp Zsófia: Választási szabályok, képviselői szerepek és a képviseleti demokráciával való elégedettség (OTKA fiatal kutatói kiválósági program 2020)