A filmek sohasem politikai vákuumban születnek. Sokszor görbe tükörként elénk tárják az időszak fontosnak vélt politikai problémáit. Vannak olyan filmek, amelyek túllépnek ezen az implicit/explicit kritikán és bevezetnek minket a színfalak mögé, ahol a „valódi politika” zajlik. Noha a filmek politikai relevanciája és tartalma szembetűnő, mégis a politikatudomány kevés figyelmet szentel a filmek világának annak ellenére, hogy sokat tanulhatunk belőlük a politikáról és a politika alanyairól: rólunk, állampolgárokról és politikusokról.
Moderátor: Gelencsér Gábor (filmesztéta, ELTE)
Zoom link: https://zoom.us/j/93207841645?pwd=bkIxU3dYcG9WRDZkaTkrUFpXMVEzQT09
Tóth Csaba (EP): Disztopikus filmek és járványok a science fictionben
A járvány időszakában sokan érezzük, hogy felborult a körülöttünk lévő világ, hogy egyre kevesebb az eligazodási pont. Szerencsére van egy világ, ahol a poszt-apokaliptikus állapotok, a kiszámíthatatlan helyzetek gyakran normaként szerepelnek: a disztópikus tudományos-fantasztikus világok. Az előadás azt tekinti át, a disztópikus világok filmi megjelenítése milyen következtetésekkel szolgálhat mai korunk politikájára nézve. Az előadás érinti a klasszikus disztópiákat, de olyan filmeket is, amelyek kicsit más műfaj felől közelítenek. Így többek között az éhezők viadala, A dűne, és a Szárnyas fejvadász univerzumának pár politikai dimenziója kerül majd terítékre. Az aktualitásokra tekintettel szóba jönnek majd olyan filmek is, amelyek kifejezetten a járványokkal foglalkoznak.
Vancsó Éva (ELTE BTK): Nők egy csillaghajó hídján a Star Trekben – Társadalmi változások tükörképe a jövőben
Az 1966-től műsoron lévő Star Trek című science fiction televíziós sorozat meghatározó jellemzője, hogy az adott korszak jellemző politikai és társadalmi kérdéseire reflektál, amelyek közt az indulásától hangsúlyosan jelen van a nők helyzetének problematikája. Az előadás két női szereplőösszehasonlításán keresztül mutatja be, hogyan tükrözi a sorozat a női nemi szerepek változását a huszadik század második felében, és hogy a jövőbeli tükör révén a fiktív huszonnegyedik század hogyan járult hozzá ezen a területen a huszadik századi társadalmi változásokhoz.
Mikecz Dániel (TK PTI): Joker, a mozgalmi vezető
Todd Philips 2019-es Joker c. filmjében a Joaquin Phoenix által alakított címszereplő akarva-akaratlanul a Gotham City elitjével szemben erőszakosan fellépő mozgalom vezetője lesz. Az előadás során végigkövetjük, hogyan épül egymásra a Gotham társadalmi feszültségeiből kialakuló mozgalom, valamint Arthur Fleck személyiségfejlődése. A mozgalomkutatás szakirodalma segítségével azonosítjuk azokat a körülményeket és személyiségjegyeket, amelyek révén Arthur Fleck, immár Jokerként, a mozgalom vezéralakja lehetett.
Metz Rudolf (TK PTI): Miként jelenik meg a „jó” vezetés a filmekben? Implicit vezetés elméletek a mozivásznon
A filmek nem csak a politika szempontjából releváns történéseket mutathatnak be, vagy reflektálhatnak kritikus módon korunk valós politikai eseményeire, de meg is testesítik a legbelsőbb politikai vágyainkat és félelmeinket. A vezetéskutatásban implicit vezetés elméleteknek nevezik azon elgondolások összességét, amelyek alapján az egyének meghatározzák, ki számít jó vezetőnek, vagy mi számít jó vezetésnek. Másképpen fogalmazva az implicit elméletek egyfajta kognitív szűrők az állampolgárok fejében, amelyeken keresztül érzékelik, értelmezik és értékelik a politikusok cselekvését és a politikai történéseket. A filmek ezen elképzeléseinket jelenítik meg, és persze befolyásolják is azokat. S így a filmekkel kapcsolatban felmerül a kérdés: „Mit kell gondolnunk a politikai vezetőkről és a vezetésről?” Az előadás erre a felvetésre keresi a választ olyan klasszikus filmek példáján keresztül, mint a Becsületből elégtelen (1939, Mr. Smith Goes to Washington), Aranypolgár (1941, Citizen Kane) és a Tizenkét dühös ember (1957, 12 Angry Men).
Csizmadia Ervin (TK PTI): Mit tanulhatunk a Borgen című politikai tv-sorozatból Dániáról és magunkról?
A négyévados politikai sorozat egy dán politikusnő felemelkedését, miniszterelnökké válását, átmeneti politikai bukását, majd újbóli felemelkedését mutatja be. Mindehhez a hátteret napjaink Dániája adja, a dán média és a közélet különféle szegmensei. A rövid előadás számba veszi, hogy milyen jelentősége van ennek a sorozatnak a társadalmi önismeret szempontjából és kísérletet tesz arra is, hogy kapcsolatot teremtsen a politikai filmek és a demokratikus működésmód között. Az előadó tézise az, hogy a demokrácia minőségi működéséhez nem csupán szilárd intézményekre van szükség, de arra is, hogy bizonyos közvetítő intézmények (például filmek) legyenek, amelyek a demokratikus működéshez szükséges állampolgári magatartásformákat mutatják be és erősítik meg.