Neumann László a munkaerőpiac és a munka világának egyik legismertebb hazai kutatója volt. A nyolcvanas években részese volt annak a kutatói hullámnak, amely a második gazdaság, a szocializmuson belüli piacosodás kérdéseivel foglalkozott a Munkaügyi Kutatóközpontban, Laky Terézzel együttmüködve.

1988-tól részt vett a független, demokratikus szakszervezeti mozgalom szervezésében és tevékenyen hozzájárult a rendszerváltás megvalósulásához. Ennek nyomán kutatói érdeklődése a munkaügyi kapcsolatok tanulmányozása felé mozdult el, s egyik legfontosabb megalapozója lett a munkaügyi kapcsolatok hazai tudományos ágának.

Munkássága során szorosan együttmüködött az MTA TK Politikatudományi Intézetével. Számos európai projektben vett részt az intézet kutatóival közösen, s sok publikációja ezen együttműködés keretében született meg,

Munkássága nem csak tudományos cikkek irására korlátozódott, de számos kulcsfontosságú állami intézmény és döntés kidolgozásában vett részt, szakszervezetek és munkáltatói szervezetek számára adott tanácsot, és aktivan részt vett Magyarország a szocializmus korszakát követő, az európai modellhez igazodó átalakitásában.

Nyugdíjba vonulása után is folytatatta kutatói munkásságát és szinte élete utolsó napjáig dolgozott.

Neumann László nemcsak kiváló és bölcs kutató, de melegszivű, nagyon kedves ember volt, akire mindig lehetett számítani.

Az MTA TK PTI részvétet nyilvánít a családnak, és temetésén, 2019. július 30-á, a Farkasréti Zsidó temetőben képviselteti magát.