(119603 jelű NKFI kutatás)
2016. december – 2020. november
A kutatási program célja, hogy a politikai viselkedést, választói magatartást, valamint a választók és a képviselő-jelöltek közötti viszony feltárásához a korábbi, tágabb társadalomtudományi szemszögből vizsgálódó kutatásoknál fókuszáltabb politikatudományi kutatást végezzünk.
Elsőként újradefiniáljuk a pártosság fogalmát, valamint megalkotunk egy a fogalomhoz adekvát mérési eszköztárat.
Másodszor a személyre leadott szavazat természetére fókuszálva megmérjük, a fogalom miként kapcsolódik a választók azon célkitűzéséhez, hogy jó képviselőket válasszanak.
Harmadszor a közösségi média forradalmi fejlődésével együtt járó változásokra tekintettel mérhetővé tesszük, milyen változások következtek be az elmúlt időszakban a politikai részvétel terén.
Végül azt is feltételezzük, hogy nem csupán a választók politikai részvétele változik napjainkban, hanem a képviselőjelöltek és a megválasztott képviselők tevékenysége, a képviselet tartalma is, ezért kutatásunk e témakört is körbejárja.
Kutatásunk egyik legfontosabb innovációja a korábbi, jól bevált kérdések kvalitatív eszközökkel való tesztelése, és újrafogalmazása lesz. A kérdőíves adatfelvételben új kérdéseket és kérdésblokkokat dolgozunk ki, hozzáigazítva a megfelelő mérési módokat. Egyszerű kérdőíves kutatás helyett panelfelvételt készítünk, ami szintén adatfelvételi újítás. A változások nyomon követése érdekében ugyanarról a választásról 3 felvételt készítünk. Végül a kutatás további erénye az abban vizsgált témák konzisztenciája és köztük rejlő szinergiák kihasználása.
Kutatás alapkérdése
A kutatás fő kérdése: milyen új elemei vannak a választói magatartásnak? A változás az a pont, ami összeköti a politikai viselkedés vizsgált három aspektusát: 1 a pártosságot, 2 a képviseletet és 3 részvételt.
Sok társadalomtudós, újságíró és értelmiségi beszél úgy a pártosságról, mint a magyar politika egy hagyományos jellemzőjéről. Bár a kérdés fontos problémaként van jelen a politikatudományban, nagyon kevés szisztematikus tudással rendelkezünk róla.
Kiemelkedően pártos-e a magyar politika, milyen értelemben pártos a magyar politika?
A választói magatartásról szóló szakirodalom azzal érvel, hogy a párt-központú választási szabályok a pártok szerepét hangsúlyozzák, míg a jelölt-központú szabályok nagyobb teret engednek a jelöltek személyére szavazásnak.
2. A választók mennyiben veszik figyelembe a jelöltek teljesítményét és a tevékenységét, amikor meghozzák döntésüket az egyéni választókörzetben leadott szavazatukról?
Ahhoz, hogy új információkat gyűjtsünk a magyar jelöltek és képviselők attitűdjeiről, folytatjuk a Comparative Candidate Survey keretében folytatott nemzetközi kutatást, és 2018-ban harmadik alkalommal vizsgálni az alábbi témákat:
3. Mi a dinamikája a jelölt-központúságnak és a párt-központúságnak?
Amikor a választói preferenciákról beszélünk, nem lehet figyelmen kívül hagyni a politikai részvétel tágabb értelemét. Célunk egy hazai környezetben korábban szisztematikusan nem vizsgált jelenség, a részvétel változásának elemzése. Úgy véljük, hogy a választási magatartás vizsgálatának tükröznie kell ezeket a változásokat.
4. Milyen a különböző részvételi formákban való választói aktivitás dinamikája az országgyűlési választási kampány folyamán?
A kutatás jelentősége?
A választáskutatás a politikatudomány egyik legfontosabb szakterülete. A közcélú, egész magyar társadalmat érintő, demokratikus értékeket erősítő projekt politikatudományi empirikus alapkutatásra, a tudomány fejlesztésére irányul.
A 2002-ben megalakult, 2003 és 2011 között működő Magyar Választáskutatási Program először szervezte össze a hazai választáskutatási műhelyeket, és a szakma legkiválóbb képviselőit. Megszűntével elmaradt a korábbi együttműködés a választáskutatással foglalkozó szakmai műhelyek között, így a 2014-es választási szuperévre vonatkozóan csak korlátozottan, a ’90-es és a 2000-es évekhez hasonlatosan ad hoc jellegű, leginkább közvélemény-kutatóktól származó adatbázisok állnak rendelkezésre. A szisztematikus, tudományosságra építő alapozó kutatások elmaradtak, annak ellenére is, hogy idő közben a választási rendszer alapvetően alakult át, amely véleményünk szerint a választói magatartás átalakulásával járhatott együtt. Jelen kutatás egyrészről szerves folytatása a Magyar Választáskutatási Program által elkezdett munkának, ugyanakkor annak módszertani és tartalmi megújítása is. kutatásunk egyik legfontosabb innovációja a korábbi, jól bevált kérdések kvalitatív eszközökkel való tesztelése, és újrafogalmazása lesz. A kutatás eredményei révén a politikai viselkedést, választói magatartást, valamint a választók és a képviselő-jelöltek közötti viszonyt a korábbi, tágabb társadalomtudományi szemszögből vizsgálódó kutatásoknál fókuszáltabb politikatudományi megközelítésben elemezzük.
Kutatás időbeli ütemezése:
I. szakasz: elméleti és módszertani megalapozás:
- Szisztematikus irodalom-feldolgozás: kiterjed a részvétellel, a képviselettel és a pártossággal kapcsolatos, utóbbi években évtizedekben készített irodalmak összegyűjtésére. a nagy online-adatbázisok (ERIC, SAGE, ScienceDirect, JSTOR) segítségével.
- Fogalomértelmezések: a témával kapcsolatos kulcsfogalmak, így részvétel, demokrácia, „döntés” stb. szakirodalmi újraértelmezése. Az irodalomgyűjtés és feldolgozás célja, hogy a választáskutatás és hangsúlyosan a részvétel, a képviselet és a pártosság témakörén belül a legfrissebb nemzetközi kutatások eredményeire, valamint új teóriáira építve indítsuk el a kutatás második, kvalitatív szakaszát. Nem elégszünk meg tehát a szakirodalom összegyűjtésével, célunk, hogy az eddig evidensen használt fogalmak évek/évtizedek alatt történt változásait is nyomon kövessük.
- A panel típusú vizsgálatokkal kapcsolatos nemzetközi szakirodalom szisztematikus összegyűjtése, és feldolgozása.
- A hazai panel vizsgálatok eddigi tapasztalatainak összegzése, értelmezése.
II. Kvalitatív szakasz 1. (benchmark típusú fókuszcsoportos beszélgetések):
III. Kvantitatív szakasz:
- Lakossági panel-felvételek: 3 hullámból álló választási panel elkészítése. Tervezett időpontok: 2017 ősz, a 2018-as választások előtti hónap, valamint a 2018-as országgyűlési választások utáni második hónap. A panel első hullámának kezdő elemszáma: 2000 fő. A három adatfelvétel módja: face to face survey. A vizsgálatok reprezentatívak a magyar társadalomra nem, kor, település típusa és iskolázottság alapján. A reprezentativitás alapja: a KSH 2011-es népszámlálási adatai.
- Képviselő-jelölt és képviselő vizsgálat. A kutatás ezen lába két részből áll. A korábbi választások során alkalmazott metodológiának megfelelően minden képviselőjelölt számára elérhető lesz egy online kérdőív, másrészt minden a 2018-as Országgyűlésbe bekerült képviselővel készül egy face to face beszélgetés. Az online survey tervezett időpontja: 2018. március – május, míg a képviselő vizsgálat időpontja: 2018. május – június.
IV. Kvalitatív szakasz 2. (Post-election fókuszcsoportos beszélgetések):
V. Disszeminációs szakasz:
1. A kutatás során összegyűjtött teoretikus, kvalitatív és a kvantitatív információk összekapcsolása. A korábbi kutatások eredményeivel való összevetés.
2. Tanulmányok írása, panel-módszertani workshop és szakértői kerekasztal megszervezése, publikációk (a panel vizsgálatok módszertana, valamint a pártosság, a képviselet, a részvétel első eredményeinek témakörében), részvétel hazai és nemzetközi konferenciákon, konferencia paperek, disszemináció.